2773 talált állásfoglalás a tag kifejezésre

Kérdés: Meg kell fizetni a főállású társas vállalkozóra előírt járulékokat egy magyar-etióp kft. etióp állampolgárságú ügyvezetője után, aki jelenleg sem tartózkodási, sem munkavállalási engedéllyel nem rendelkezik? Az engedélyek kiváltása folyamatban van, addig viszont nem tud taj-számot sem igényelni. Hogyan változik a jogviszony, ha megkapja az engedélyeket? Hogyan kell eljárni egy magyar-izraeli kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője esetében, aki jelenleg személyesen nem működik közre, de júniustól Magyarországra jön?

Kérdés: Milyen összegű ellátásra lesz jogosult 2017-ben az a férfi, aki 2012-ben lesz 58 éves, 2011. december 31-ig, közel 25 évig rokkantsági nyugdíjat kapott, ami rokkantsági ellátássá alakult át, és a nyugdíj megállapítása előtt 15 év szolgálati időt szerzett? Érdemes-e továbbra is folytatnia a feleségével közös őstermelői tevékenységet, amelyet már 6 éve végeznek, de a nyugdíjas férj eddig nem volt járulékfizetésre kötelezett? Amennyiben tovább folytatja a tevékenységet, be kell-e jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon, kell-e fizetnie járulékokat, és szerez-e ez alapján szolgálati időt? Jobban járnának, ha csak a felesége nevén lenne kiállítva az őstermelői igazolvány, és ő fizetné a magasabb összeg után a nyugdíjjárulékot? A feleség évek óta nem áll munkaviszonyban, csak az őstermelésből élnek, a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege 2012-ben havi 5000 forint lenne.

Kérdés: Létesíthet-e a volt munkáltatójával biztosítással járó jogviszonyt 2012-ben az az 1953-ban született férfi, aki 2010-ben csökkentett összegű korengedményes nyugdíjba ment abból a kft.-ből, amelynek ő 34 százalékos, a felesége pedig 15 százalékos tulajdonosa? A cég 51 százalékos tulajdonrésze egy harmadik – nem a családhoz tartozó – tulajdonos kezében van. A törvény szövege, valamint a szakértői jogértelmezések nem egyértelműek ebben a témában.

Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munka­viszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetése annak a munkaviszonyban álló ügyvezetőnek, aki a kft. egyszemélyes tulajdonosa, és fél évre külföldre megy? Meg kell fizetnie a járulékminimumot a tagsági jogviszonya alapján abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás idejére a munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságra megy?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az ügyvezetői tevékenységet végző kiegészítő tevékenységű kft.-tag részére kifizetett külföldi kiküldetési napidíj után?

Kérdés: Kaphat-e osztalékot 2012-ben a tulajdonában lévő kft.-től az az 1952. október 17-én született férfi, aki korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, ahol 2011. október 18-tól nyugdíjas tagként tovább dolgozik, és 2011-ben egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettek utána? A nyugdíjazáskor aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint nem lesz járulékköteles jövedelme a cégtől. Jogosult lehet-e egyéb juttatásokra, pl. étkezési utalvány, gépkocsi költségtérítés stb.?

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e a jelenlegi szabályok szerint a 2009-től 2012-ig tartó ösztöndíjas PhD-képzés?

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.