1137 cikk rendezése:
1031. cikk / 1137 Evás egyéni vállalkozó szja-ja
Kérdés: Magasabb összegben köteles-e fizetni az szja-t is az az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki a minimálbérnél magasabb összegű járulékfizetést kérte?
1032. cikk / 1137 Vállalkozói tevékenység ápolási díj alatt
Kérdés: Végezhet-e egyéni vállalkozói igazolvánnyal biztosítási ügynöki tevékenységet, valamint gyógymasszírozást egy ápolási díjban részesülő személy?
1033. cikk / 1137 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
1034. cikk / 1137 Külföldi utaztatás költségei
Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
1035. cikk / 1137 Állásidő elszámolása
Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
1036. cikk / 1137 Szabadság munkaszüneti napokon
Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
1037. cikk / 1137 11 százalékos egészségbiztosítási járulék
Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
1038. cikk / 1137 Honorárium eho-ja
Kérdés: A honorárium után kell-e fizetni százalékos egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha felhasználói szerződés alapján történik a szerzői díj kifizetése, és a személyes munkavégzés, illetve a honorárium aránya 20-80 százalék? A személyes munkavégzésért kifizetett díj esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása minden esetben megtörténik.
1039. cikk / 1137 Bejelentési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
1040. cikk / 1137 Házastársak foglalkoztatása kft. esetén
Kérdés: Egy kft.-ben a férj és a feleség is 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A férj az ügyvezető, tagsági jogviszonya alapján ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Köthető-e a feleséggel munkaszerződés abban az esetben, ha személyes közreműködésre nem kötelezett, de jogosult?
