Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...GYED-en, ill. GYES-en lévő személyt. Kérdésünk a következő: Miután ellentmondást érzünk a két válasz között, milyen feltételekkel, kivételekkel stb. vagy egyáltalán alkalmazhatunk-e GYES-en és GYET-en lévő személyt, és fizethetünk-e részére megbízási díjat?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő természetes személy tagjára, alkalmazottjára.Ez alól a kivételt a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelenti, akinek biztosítási kötelezettségét ugyanis a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. módosítása miatt: a biztosított egyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,[A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezik. 2004-től rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt.Özvegyi nyugdíjAz özvegyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Betegszabadság kiadása munkaszüneti napon

Kérdés: Az Mt. 137. § (6) bekezdése értelmében 2003. július 1-jétől a betegszabadság kiadásánál a munkabeosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Egy OEP szakmai ismertető szerint (körlevélszám: 10121/2003.) a munkaszüneti napot mindig munkanapként kell figyelembe venni, és minden esetben betegszabadságot kell számolni.Megszakítja-e a fizetett ünnep a betegszabadságot, ha a munkavállaló (pl. szállodában) beosztása szerint dolgozna munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 125. § (1) bekezdése értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...törvény, a Kjt. állapítja meg.A Ko-tv. 15. § (1) bekezdése értelmében nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben az óraadó tanár kivételével közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban látható el. Pedagógus munkakör ellátására – az óraadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként azonos mértékű betegszabadság illeti meg. Ezt a célt a betegszabadság mértékének órákra való átszámítása és a kivett betegszabadság napjainak igénybe vett órák alapján történő megállapítása biztosítja. Ha a munkavállaló két olyan napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Személyijövedelemadó-kedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
Részlet a válaszából: […] ...– csak az összevont adóalap adójával szemben érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó öszszevonandó jövedelme a vállalkozói kivét. Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet nem számol el, akkor adófizetési kötelezettsége csak a külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az egyszemélyes kft. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...után legfeljebb együttesen a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell fizetni. Kivételt képez a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásánál az az eset, amikor a biztosított foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
104
105
106
113