1172 talált cikk a kivét kifejezésre

Kérdés: Időarányosan kell-e kiadni a szabadságot, illetve a gyermek után járó pótszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2005. január 3-ától terhessége miatt táppénzen van, és várhatóan 2005 júniusában fog szülni?

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?

Kérdés: Egy rokkantsági nyugdíjban részesülő II. fokozatú 100 százalékos rokkant egyéni vállalkozónál a munkát 2004-ben alkalmazottja végezte, akinek 2004. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. 2005-ben a vállalkozó evaalany lett. Napi hány órában végezhet vállalkozói tevékenységet, hogy rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?

Kérdés: Egy munkaképes korú hölgy 3 éve ápolja saját édesanyját, aki nem képes önmagát ellátni. Ezért a polgármesteri hivataltól havi 28 ezer forintot kap, amelyből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak. Szerez-e ezzel szolgálati időt, ha igen, mennyit, és elmehet-e napi 4 órában úgy dolgozni, hogy ne vonják meg tőle a támogatást?