Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...meg az adózássalösszefüggő terheket.Az egyéni vállalkozó, illetve – ha bejegyeztette magát – azegyéni cég választhat a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (a vállalkozóiadóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapjaután az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] ...e tekintetben is változik az Eho-tv. 2007. január1-jétől kezdődően az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintotmeghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás

Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás – főszabályként -a kifizetőt terheli a belföldinek minősülő magánszemélynek juttatott,eho-alapot képező jövedelem után. (A magánszemélyt akkor terheli a 11 százalék,ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Külföldi tanulmányokat folytató gyermek figyelembevétele a családi pótlék folyósításánál

Kérdés: Egy háromgyermekes munkavállaló egy gyermek után kap családi pótlékot, a másik gyermeke egyetemista, a harmadik főiskolás. A főiskolás gyermek 2006. július hóban az USA-ba megy, és valószínűleg ott folytatja tanulmányait. Beszámítható gyermek marad-e a családi pótlék összegének megállapításánál, és milyen igazolást kell bekérni a szülőtől, illetve a főiskoláról a külföldi tanulmányok idejére?
Részlet a válaszából: […] ...felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, elsőegyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgatója, ésrendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,– aki saját jogán jogosult az ellátásra.Saját háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntették,= a lakás célú hiteltörlesztés utáni adókedvezményt igénybevevők körére,= az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakás célúfelhasználására,= azokra, akiknek a bevallott jövedelme egymást követőkétéves bevallási időszak tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai

Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...társaikra, így az Szja-tv. 71. §-ábanszabályozott 400 ezer forintos keret a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókrais irányadó.(PM Jövedelemadók főosztálya 21312/2005. – APEH Adójogifőosztály 8429755244/2005.; AEÉ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó rész után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékegészségbiztosítási járulékot, illetve tételes eho-t.A megbízottnak vállalkozói járulékot fizetnie nem kell.A magyarországi jövedelem után – az 1993. évi XXXVI.törvénnyel kihirdetett – a kettős adóztatás elkerülése végett Ausztráliávalkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja

Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerint mentes a 4 százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képezőtulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:
1
259
260
261
328