Találati lista:
1. cikk / 3231 Kedvezményes részvényvásárlás
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik az amerikai tulajdonú munkáltatónak, illetve a magyar állampolgárságú munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató 10 százalékos kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít a munkavállaló részére?
2. cikk / 3231 Ír nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Jelenthet problémát adózás szempontjából, ha egy oktatási tevékenységet végző alapítvány egy ír nyugdíjas személyt szeretne foglalkoztatni, aki online végezné a tevékenységét? Az érintett személy magyar tajszámmal nem rendelkezik. Mire kell figyelemmel lenni adózási, illetve társadalombiztosítási szempontból? Be kell jelenteni a ’08-as bevallásban a kifizetett jövedelmet?
3. cikk / 3231 Ekhós jövedelem
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?
4. cikk / 3231 Munkabérletiltás felfüggesztése munkáltató által
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkavállaló munkabéréből már több hónapja levonásra kerülő nagy összegű – kölcsöntartozásból eredő – letiltás kiegyenlítését felfüggeszti a NAV-tól újonnan érkezett letiltás kiegyenlítéséig? Az első letiltás végrehajtóját tájékoztatják a kiegyenlítés felfüggesztéséről, illetve arról is, hogy előreláthatóan mikor folytatható az utalás.
5. cikk / 3231 Megbízási jogviszony
Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?
6. cikk / 3231 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjalapja és szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?
7. cikk / 3231 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
8. cikk / 3231 Jutalom CSED folyósítása alatt
Kérdés: Veszélyeztetheti az ellátás folyósítását a munkavégzés elismeréseképpen október hónapban kifizetett jutalom annak a munkavállalónak az esetében, aki a 2025. szeptember 10-én született gyermekével szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül?
9. cikk / 3231 Gyermektartásdíj-hátralék letiltása megbízási díjból
Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?
10. cikk / 3231 Mezőgazdasági őstermelői tevékenység NYES mellett
Kérdés: Helyesen jár el a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha korábban munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amely 2025. szeptember 30-án megszűnik, és október 1-től nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe, ezért őstermelőként válik biztosítottá, és a tavalyi 1.610.000 forintos árbevétele alapján a IV. negyedéves járulékalapját 1.610.000 forint × 15 százalék/4 = 60.375 forint összegben állapítja meg? Ez évi bevétele ugyancsak ezen összeg körül mozog, tehát e szerint szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.
