Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése

Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
Részlet a válaszából: […] A decentralizált magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és–befizetés rendszerét 2007. január 1-jétől felváltotta egy központosítotttagdíjbevallási és -befizetési rendszer.A foglalkoztatók 2006. december 31-éig külön-különteljesítették a tagdíjbevallási és -befizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása

Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. § a) pontja szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségirendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Külföldi ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Mely időponttól kezdődik a biztosítási jogviszonya annak a külföldi állampolgárnak, aki augusztus óta egy kft. megbízási szerződéssel működő ügyvezető igazgatója, jelenleg ideiglenesen tartózkodik Magyarországon, a bevándorlási hivatalban folyamatban van az ügyintézése, és amíg ez nem rendeződik, taj-kártyát sem igényelhet?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszony keletkezése – törvényi kivételektőleltekintve – az alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének napjához igazodik[Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A biztosítás egy magyar társaság általfoglalkoztatott személy esetében a hatályos Tbj-tv. szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alkalmazásának egyik alapelve, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ezt alkalmazvaa kérdésben említett személy esetében, a következő megállapításokat tehetjük.Egyrészt választott tisztségviselőként ellátja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A november 1-jén hatályba lépett magyar-román egyezményelőírásai tulajdonképpen csak rövid ideig lesznek érvényben, hiszen Romániahamarosan uniós tagállammá válik. Ez azonban nem jelent majd "törést", hiszenaz egyezmény elvei jórészt megegyeznek az 1408/71/EGK rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet a válaszából: […] A nem magyar állampolgárságú tanulóval kötötttanulószerződés vonatkozásában a foglalkoztatónak a következőket kell szemelőtt tartania. Harmadik állam állampolgárának (nem közösségi tagállam)állampolgára biztosítását, ha szociális biztonsági vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Kettős állampolgárságú ügyvezető jogállása

Kérdés: Hogyan lehet a kettős biztosítást megszüntetni annak a magyar-román állampolgárságú kft.-ügyvezetőnek az esetében, aki Magyarországon biztosított, de jelenleg egyéb üzleti ügyei miatt 183 napnál többet tartózkodik folyamatosan Romániában, és az ottani cég is fizeti a biztosítását?
Részlet a válaszából: […] Erre a jelenleg hatályos szabályok alapján – legalábbisRománia EU-csatlakozásának időpontjáig – nincs mód. Annak, hogy az ügyvezető183 napnál többet tartózkodik folyamatosan Romániában, és az ottani cég isfizeti a biztosítását, a magyarországi társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
84
85
86
116