Táppénz ideje alatti munkavégzés további közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: További közalkalmazotti jogviszonyában végezhet-e szellemi tevékenységet az a munkavállaló, aki a főállású közalkalmazotti jogviszonyában tartós betegállománya miatt nem tudja ellátni feladatát? A további jogviszonyában nem jogosult táppénzre, mert a főállású munkaviszonyában megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, a továbbiban viszont nem.
Részlet a válaszából: […] További közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozórendelkezéseket a Kjt. 41-44. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A Kjt. 41. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalói részvényjuttatási program keretében atársaság dolgozói részére ingyenesen juttatott értékpapír a munkavállalókmunkaviszonyból származó jövedelmének minősül, mivel a fennálló munkaviszonyratekintettel történik a juttatás. Ebből következik, hogy az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló keresőképtelen beteg, aki mivel nem jelentkezett az orvosánál 2004. március 24-én, 1 nap szabadságot vesz ki. Következő napon az orvosnál megjelenik, aki ismételten keresőképtelennek nyilvánítja.Feltételezzük, hogy a biztosított keresőképtelenségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz-e 2008-ban nyugellátásra az az 1951-ben született nő, aki jelenleg 32 év munkaviszonnyal rendelkezik és egy gyermeket szült? Ha a továbbiakban is folyamatosan dolgozik, akkor a szülés miatti kedvezmény nélkül 36 év munkaviszonya lesz 2008-ban. Ha elmehet 2008-ban nyugdíjba, de nem megy, elveszíti a gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Az 1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 2008-ban jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a kérdező biztosítási jogviszonya 2008-ig folyamatosan fennáll, akkor a megszerzett szolgálati ideje és a gyermekkedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Választás az anyasági ellátások között

Kérdés: Egy 2000. április 3-tól biztosított nő 2003. március 3-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, majd 2003. augusztus 18-tól jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül. (GYED-re 2005. március 3-ig jogosult.) 2004. október 6-án ismét szül. Köteles-e igénybe venni a második gyermekkel a terhességi-gyermekágyi segélyt, vagy továbbra is kérheti a GYED folyósítását? (2003. január 6-tól március 2-ig keresőképtelen beteg volt.)
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39. §-ban foglaltak alapján az, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Választhat az anya, hogy melyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen "szűkszavú" a tekintetben, hogy a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni szándékozó svájci állampolgár milyen céllal érkezett Magyarországra, milyen tevékenységet fog itt folytatni.Az bizonyosan elmondható róla, hogy svájci állampolgárként azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 131. § speciális érvényességi kellékeket a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] Az első biztosítási jogviszony létesítése időpontjának pontos ismerete hiányában nem állapítható meg, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült-e.A probléma megoldásához ugyanis először azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
121
122
123
134