1373 talált cikk a biztosítási jogviszony kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?

Kérdés: Leghamarabb mikor mehet nyugdíjba az a női munkavállaló, akinek a nyugdíjszerv által igazoltan 40 év 180 nap szolgálati ideje van, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 230 nap, a keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett idő pedig 35 év 18 nap?

Kérdés: Valóban nincs szükség biztosítottként történő bejelentésre egy rokkantsági ellátásban részesülő, 80 százalékos egészségügyi károsodott személy esetében annak érdekében, hogy rendszeres, díjmentes egészségügyi ellátása biztosítva legyen? Az érintett egy betéti társaság kültagja, és heti két napra, napi 6 órára alkalmi munkavállalóként bejelentésre kerülne a társaságba. Elegendő számára ez a bejelentés? Helyesen gondolja a társaság, hogy a rokkantsági ellátás miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a kültag nem kötelezett? Az alkalmi bejelentések miatt a napi 4800 forint megfizetésre kerül. A tag egészségi állapota végleges.

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. Jogosult lehet táppénzre a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló tartós távollét és passzív jogviszony mellett is?

Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés:

Jogutódlásnak tekinthető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság szempontjából egy háromoldalú megállapodás keretében munkáltatók között átadott munkavállaló jogviszonya? A munkavállaló nem áthelyezéssel vált munkahelyet, hanem a megállapodás alapján a meglévő munkáját folytatja a cégek közötti feladatátadás miatt. Az átvevő vállalta a ki nem adott szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából is figyelembe veszi a jogelődnél töltött időt.

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?

Kérdés: Hány napra és milyen mértékű táppénzre lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaviszonyban, előtte 2024. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de jogviszonyát 2026. február 1-jétől szünetelteti, és 2026. február 25-től „9”-es kóddal keresőképtelen, és e naptól táppénzt igényelt? Hatással van a jogosultságra a vállalkozás szüneteltetése?

Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.