Táppénz időtartama I.

Kérdés: Egy korábban biztosítási idővel nem rendelkező biztosított 2004. szeptember 6-án munkaviszonyt létesített havi 67 000 forint munkabérért. 2005. január 5-én és 6-án fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. január 7-től jelenleg is keresőképtelen. 2005. február 28-án a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, a biztosításijogviszony megszűnését követően 90 napon át. A jogosultsági időtartam megállapításánál nem hagyhatóazonban figyelmen kívül az a szabály sem, hogy aki a keresőképtelenségétközvetlenül megelőző egy évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: Mi a gyermekápolási táppénz alapja, és megkaphatja-e a biztosított a hetvenszázalékos táppénzt abban az esetben, ha a gyermek 2005. évben betegedett meg, és a biztosított 2004. december 17-ig gyermekgondozási segélyben részesült?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos egy lényeges információ nem derül ki,nevezetesen, hogy a gyermekápolási táppénzt igénylő mikortól biztosított. Feltételezzük, hogy már a gyermekgondozási segélyt is mintbiztosítási jogviszonnyal rendelkező vette igénybe, ezért a táppénzének alapja–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett választ az Szja-tv. 3. § 72.bekezdés h) alpontjában találjuk meg. E szerint adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezettversenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Ápolási díjban részesülő magánszemély jogviszonya

Kérdés: Egy munkaképes korú hölgy 3 éve ápolja saját édesanyját, aki nem képes önmagát ellátni. Ezért a polgármesteri hivataltól havi 28 ezer forintot kap, amelyből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak. Szerez-e ezzel szolgálati időt, ha igen, mennyit, és elmehet-e napi 4 órában úgy dolgozni, hogy ne vonják meg tőle a támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj után a folyósító önkormányzat 18 százaléknyugdíjbiztosítási járulékot fizet, míg az érintett 8,5 százaléknyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalékmagán-nyugdíjpénztári tagdíjat) fizet a Tbj-tv. 22. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] A szülés esetén járó, illetve igényelhető ellátásokkalkapcsolatos kérdések nagy számára tekintettel az alábbiakban átfogó, teljeskörű ismertetést adunk a témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Választás a szüléshez kapcsolódó ellátások között

Kérdés: Egy több éve munkaviszonyban álló dolgozó a 2003. április 16-án született gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyben, majd annak lejártát követő naptól gyermekgondozási díjban részesül. Ismét szül 2004. december 10-én. Kötelező-e a második gyermek után terhességi-gyermekágyi segélyt igényelnie, vagy kaphatja tovább 2005. április 13-ig a gyermekgondozási díjat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosított ugyanazon biztosítási jogviszonyaalapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjrais jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Tehát,ha kedvezőbb az első gyermek után folyósított gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e, és kell-e magán-nyugdíjpénztári tagságot létesítenie annak a nappali tagozatos főiskolai hallgatónak, aki heti 20 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § n) pontja 2. alpontja szerint 2004. május1-jétől pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki első alkalommallétesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontbanmég nem töltötte be a 42. életévét, feltéve hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] Néhány dolgot valóban el kell intéznie a cégnek, miutántudomást szerzett a munkavállalója nyugdíjazásáról.A saját jogú nyugdíjas a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyénijárulék fizetésére nem kötelezett, tehát a nyugdíjazását követő időszakrakapott jövedelmét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Beteg gyermekére tekintettel 2001. július 18-ától folyamatosan gyermekgondozási segélyben részesülő anya jelenleg második gyermekét várja. A szülés várható ideje 2005. március 9-e. Milyen ellátásokra és milyen összegben lesz jogosult az anya a szülést követően?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdés feltevője nem adott tájékoztatást arravonatkozóan, hogy az anya rendelkezik-e biztosításra kötelezett jogviszonnyal,mert a gyermekgondozási segély nem biztosítási, hanem alanyi jogon járóellátás. Az az anya is jogosult rá, aki biztosított, és az is, aki nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Tagságra kötelezett pályakezdő

Kérdés: A tanulószerződéssel foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében véleményünk szerint pályakezdőnek minősül. Néhány magánnyugdíjpénztár azonban nem így értelmezi a törvényt, és nem akarja záradékolni a belépési nyilatkozatokat a tanulószerződés megkötésének a napjával. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] 2004. április 30-ig valóban nem rendelkezett egyértelműen ekérdésben a fent említett jogszabályi hely, hiszen úgy fogalmazott, hogy azalap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézménybennappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
120
121
122
134