176. Társadalombiztosítási Levelek / 2010. június 29.
TARTALOM

Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?

Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.

Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.

Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy prémiumévek programban részt vevő köztisztviselő részére kifizetett járulékköteles megbízási díjból?

Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.

Reprezentációs költségnek vagy természetbeni juttatásnak minősül-e egy rendelő várójában a betegek részére elhelyezett ballonos víztartály bérleti díja?

Kell-e százalékos ehót fizetni az ingóság értékesítéséből származó jövedelem után?

Lakásbérbeadásból a magánszemélynek a bevétel 90 százalékának hány százalékát kell adóelőlegként befizetni, ha a várható bérjövedelemmel együtt az nem lesz több, mint 5 millió forint?

Adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?

Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.

Passzív táppénznek tekintendő-e a munkavállaló ellátása, ha a több mint 4 éve folyamatosan fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel május 31-én megszüntetik, de a dolgozó május 25-től már táppénzben részesül?

Rosszul értelmezte-e az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltakat az ügyintéző az alábbi esetben? Egy folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2007. április 1-jén lépett be a munkáltatójához, majd 2008. január 14-én munkába menet balesetet szenvedett, és baleseti táppénzt kapott 2008. január 14-től 2008. július 20-ig. 2009. november 5-én munkáltatói felmondással megszűnt a munkaviszonya, 2009. november 6-tól december 5-ig passzív táppénzben részesült, melynek összege a 2008. évi 648 467 forintos jövedelme alapján 117 nap osztószám figyelembevételével került megállapításra, tekintettel arra, hogy 189 napra baleseti táppénzt kapott. Az ellenőrzés szerint az ügyintéző hibát követett el, mivel a dolgozónak nem volt 180 naptári napi jövedelme.

Mi lesz a GYED alapja annak a dolgozónak az esetében, aki 2004-től folyamatosan betegszabadságon, táppénzen, szülési szabadságon vagy GYED-en van, 2009-ben betegszabadságot, majd táppénzt igényelt, ezt követően kivette a megmaradt szabadságát, és utána 2009. december 20-án megszülte a harmadik gyermekét, aki után jelenleg TGYÁS-ban részesül, ami 2010. június 5-én lejár?

Milyen ellátást vehet igénybe egy beteg gyermeket nevelő család?

Hogyan befolyásolják a 2011-ben igényelt nyugdíjat a gyakori táppénzes időszakok?

Megválthatja-e a hiányzó 3 év szolgálati időt az az 1952. november 18-án született személy, aki előrehozott öregségi nyugdíjba szeretne menni 2011-ben, de akkor még csak 37 év jogviszonya lesz? Amennyiben igen, milyen módon és milyen összeget kellene befizetnie?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság letelte után megkaphatja-e a állandó özvegyi nyugdíjat az az igénylő, akinek férje 2009-ben hunyt el?

Árvaellátásban részesülőként terheli-e valamilyen kötelezettség a jogosultat, ha felsőfokú tanulmányai során legalább egy évet halasztani szeretne?