Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása
Kérdés
Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. június 29-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3018
[…] jogellenesen nem dolgozta le, úgy a teljes felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeg megtérítésére köteles a munkáltató felé. Ezen túlmenően a munkáltató jogosult az ezen összeget meghaladó tényleges kárának az érvényesítésére is, ha volt ilyen. A munkáltató tehát helyesen gondolta, hogy a munkavállaló köteles a felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Eljárása azonban jogellenes a tekintetben, hogy a megtérítést az utolsó havi munkabér visszatartásával rendezte. Az Mt. a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések között szabályozza, hogy a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. Az Mt. 101. § (4) bekezdése a kérdésbeli esetben is felmerülő jogellenes munkaviszonyból származó munkáltatói igény érvényesítésére vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az ilyen igény érvényesítésére a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók. Eszerint a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is. Az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályai között található az a rendelkezés, miszerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Tartozás ebből a szempontból minden olyan, a munkavállalónak a munkaviszonyból eredő pénzbeli fizetési kötelezettsége, amelynek a jogalapja nem károkozás. Tekintettel arra, hogy az Mt. 101. § (1)–(3) bekezdésében foglalt munkáltatói megtérítési illetve kártérítési igényre vonatkozóan a törvény kifejezetten a kártérítési […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. június 29-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3018
[…] jogellenesen nem dolgozta le, úgy a teljes felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeg megtérítésére köteles a munkáltató felé. Ezen túlmenően a munkáltató jogosult az ezen összeget meghaladó tényleges kárának az érvényesítésére is, ha volt ilyen. A munkáltató tehát helyesen gondolta, hogy a munkavállaló köteles a felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Eljárása azonban jogellenes a tekintetben, hogy a megtérítést az utolsó havi munkabér visszatartásával rendezte. Az Mt. a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések között szabályozza, hogy a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. Az Mt. 101. § (4) bekezdése a kérdésbeli esetben is felmerülő jogellenes munkaviszonyból származó munkáltatói igény érvényesítésére vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az ilyen igény érvényesítésére a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók. Eszerint a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is. Az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályai között található az a rendelkezés, miszerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Tartozás ebből a szempontból minden olyan, a munkavállalónak a munkaviszonyból eredő pénzbeli fizetési kötelezettsége, amelynek a jogalapja nem károkozás. Tekintettel arra, hogy az Mt. 101. § (1)–(3) bekezdésében foglalt munkáltatói megtérítési illetve kártérítési igényre vonatkozóan a törvény kifejezetten a kártérítési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
