Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Családi pótlék

Kérdés: Jogosult-e továbbra is magyar családi pótlékra az a család, amely néhány hónapja külföldre költözött, de ezt nem jelentette be az ellátást megállapító szervnek? Milyen következménye lehet a bejelentés elmulasztásának?
Részlet a válaszából: […] A magyar családi pótlék folyósítása külföldre költözés esetén is folytatódhat, ez azonban többek között attól függ, hogy a család melyik országban él, illetve a családtagok hol folytatnak keresőtevékenységet.A külföldre költözést be kell jelenteni az ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató vagy más kifizető utólag észleli, hogy a természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg vagy vonta le, a hibát haladéktalanul rendeznie kell. A társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkavégzés nyugdíj előtti álláskeresési segély mellett

Kérdés: Milyen feltételei vannak a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságnak? Vállalhat munkát a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy az ellátás folyósítása mellett? Van a munkavégzésre vonatkozó óraszám- vagy kereseti korlát, illetve milyen esetekben szűnhet meg vagy szünetelhet a segély folyósítása?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj előtti álláskeresési segély (rövidítve: NYES) olyan ellátás, amelyet csak álláskereső személy kaphat. Az álláskeresői státusz a NYES egyik alapvető jogosultsági feltétele, ezért, ha a segélyben részesülő személy munkát vállal, már nem fog álláskeresőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Kifizetőhely tájékoztatása GYED-jogosultságról többes jogviszony esetén

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak (biztosítottnak) a GYED iránti igényét a munkáltatójánál kell bejelentenie. Mivel egy-idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, ezért az ellátást nem a kifizetőhely állapítja meg és folyósítja, hanem az egészségbiztosító. A kifizetőhelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Nagykorúvá vált mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy nagykorúsága napjától mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá válik, és e jogviszonyát a 08E jelű nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ugyanezen idő-ponttól járulékfizetési kötelezettség is terheli, amit semmilyen formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Önkéntes tartalékos katonai szolgálat

Kérdés:

Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. szakasza értelmében a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Mivel e fizetés nélküli szabadság a behíváshoz (tehát a szolgálat elrendeléséhez) kapcsolódik, nem kell rá alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Munkavégzés keresőképtelenség alatt

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdésre társadalombiztosítási, azon belül egészségbiztosítási, illetve munkajogi szempontokra figyelemmel adható teljes körű válasz.Keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

CSED mértéke

Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a biztosítottnak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, mindkét jogviszonyában CSED-ben részesül, és egyik jogviszonyában a gyermek születését követő 91. napon visszamegy dolgozni. Az Eb-tv. 42. §-ának (1/a) bekezdésében foglaltak szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címke:

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 23. pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, amennyiben a foglalkoztató azt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak 1115-ös jogviszonykóddal, a ’T1041-es bejelentőt 2026. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
28