tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott bejelentési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjas munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszból: […]említett bejelentés elmulasztása esetén bejelentetlen alkalmazottról beszélünk, amelyhez az Art. nagyon komoly szankciókat fűz - egyéb okok is indokolják. Egyrészt a nyugdíjas munkavállalók nemcsak egészségügyi szolgáltatásra, hanem baleseti ellátásra (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) is jogosultak. Másrészt - és ez sem közismert - a Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése értelmében a nyugdíjasok után a központi költségvetés havi 9300 forint egészségügyi szolgáltatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3432

2. találat: Információ bejelentési kötelezettség teljesítéséről

Kérdés: Hogyan szerezhet információt egy magánszemély arról, hogy a munkáltatója eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének vele kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]kiállítását a kérelmező valamennyi nyilvántartásba bejelentett adatáról vagy konkrét időtartamra, jogviszonyra vonatkozóan is kérheti. A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában szereplő adatok igazolása érdekében kezdeményezett eljárás illeték- és költségmentes. Az igazolás kiállításának kéréséhez szükséges formanyomtatványt a www.onyf.hu internetes oldalról az Ügyintézési tájékoztató címszó alatt, az adatszolgáltatás keretein belül is letöltheti, és azt kitöltve a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez kell eljuttatni. A jelenleg hatályos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3337
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Árvaellátásban részesülő tanulmányainak halasztása

Kérdés: Árvaellátásban részesülőként terheli-e valamilyen kötelezettség a jogosultat, ha felsőfokú tanulmányai során legalább egy évet halasztani szeretne?
Részlet a válaszból: […]adatot, körülményt, amely az árvaellátásra való jogosultságot vagy annak folyósítását érinti. Amennyiben az árva tanulmányait magántanulóként folytatja, vagy tanulói/hallgatói jogviszonya szünetel, annak tényéről, valamint okáról és időtartamáról, illetve a tanulói jogviszonyának megszűnéséről és annak időpontjáról az oktatási intézmény igazolását csatolni szükséges.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3026

4. találat: Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Van-e bejelentési kötelezettsége a 08T1041 nyomtatványon egy újonnan alakult kft.-nek abban az esetben, ha a megbízott ügyvezető egyben képviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója is, nem tagja a kft.-nek, semmiféle díjazásban nem részesül, és más cégnél rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszból: […]16. § (4) bekezdése]. A megbízási jogviszonyban álló ügyvezető díjazás hiányában nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, mivel díjazása (járulékalapot képező jövedelme) e jogviszonyában a biztosításra előírt összeghatár (minimálbér 30 százaléka, naptári napra annak harmincadrésze) alatt marad [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja].
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2246

5. találat: Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
Részlet a válaszból: […]számlaszerződés bemutatásával lehet igazolni a változást. B) A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt - a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését. Ennek a gyermek 3 éves kora után van jelentősége, mert 3 éves koráig betegségre tekintet nélkül is jár a gyermekgondozási segély, - ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt folytat keresőtevékenységet (keresőtevékenységnek minősül a Cst. alkalmazása szempontjából: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység), - ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve ha a keresőtevékenység a napi 4 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés az igénylő otthonában történik, - ha az ellátásra jogosult a Szoc-tv. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül (rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árva ellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a Ftv. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a 1408/71/EGK rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás). A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének aa) alpontja értelmében azonban a fenti ellátásokból nem kell figyelembe venni a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a fokozott ápolást igénylő személy ápolására tekintettel fizetett ápolásidíj-különbözetet; továbbá a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást (bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, mezőgazdasági szövetkezeti, illetve szakszövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka), továbbá a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, - a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, és a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A gyermekgondozási segélyre jogosult személy - ide nem értve a nagyszülőt - esetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egyévesnél idősebb. A gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő esetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek háromévesnél idősebb, és a napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezés a napi 5 órás időtartamot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2234

6. találat: Magánerős építkezésen dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi a teendője annak a magánszemélynek, aki családi háza építésekor bejelentés nélkül alkalmazott munkavállalókat? A munkaügyi ellenőrzés során "fekete-munkaerő" alkalmazása miatt megbüntették a magánszemélyt, és munkaviszonynak minősítették a foglalkoztatást. Hogyan teheti meg a bejelentést adószám nélkül, tekintettel arra, hogy az APEH magánépítkezésre nem tud adószámot adni?
Részlet a válaszból: […]jövedelmet juttat. Az Art. 178. § 2. pontja értelmében munkáltatónak minősül a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében. A munkáltatónak is minősülő foglalkoztatót az Art. 14. § (1) bekezdésében megjelölt adókötelezettség terheli (pl. bejelentés, bevallás, adófizetés, adóelőleg-fizetés stb.). Az Art. 17. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az adózónak, ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesítenie bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1968

7. találat: Bejelentési kötelezettség teljesítése elektronikus úton

Kérdés: Milyen módon tehet eleget egy könyvelőiroda 2006. január 31-e után az OEP felé történő elektronikus bejelentési kötelezettségének? Az OEP honlapján lévő regisztrációs lap nem teljesen egyértelmű.
Részlet a válaszból: […]minősített szolgáltató által kibocsátott, legalább fokozott biztonságú tanúsítvány alkalmazásával ellátott elektronikus aláírással rendelkezik. A foglalkoztató vagy meghatalmazottja (továbbiakban: foglalkoztató) a tulajdonában lévő minősített szolgáltató által kibocsátott fokozott biztonságú tanúsítvány alkalmazásával aláírt elektronikus levél üzenethez csatolva teljesítheti foglalkoztatói bejelentési kötelezettségét. A csatolt állományt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthető jelentőprogram segítségével kell előállítani. Az OEP a foglalkoztatói jelentéseket a jelent@oep.hu elektronikus levélcímen fogadja. Ezen jelentések feltételeinek rögzítése érdekében szükséges a fentebb említett regisztráció. A regisztrációhoz be kell kérni a tanúsítványt és az annak alapját képező megállapodást. Amennyiben a foglalkoztató bejelentési kötelezettségét könyvelőcég végzi, akkor a megbízott cég tulajdonában lévő elektronikus aláírásra vonatkozó tanúsítványt, illetve az annak alapját képező megállapodást kérik be. A tanúsítvány, illetve a megállapodás adatainak, valamint a foglalkoztató/képviselő adatainak ellenőrzése útján az azonosítás hiteles módon elvégezhető. Az eljárás során megállapítják azt is, hogy a tanúsítvány az azonosításkor érvényes-e. Elektronikus ügyintézés esetén sem mellőzhető a foglalkoztató és a könyvelőcég közötti meghatalmazás bekérése, amelyből világosan kitűnik a megbízás kezdetének dátuma, valamint érvényességének ideje is. A jelentőprogram elérhető:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1356

8. találat: Biztosítottak bejelentése elektronikus úton

Kérdés: A Tbj-tv. változásaiban az olvasható, hogy az egészségbiztosítási pénztárhoz a biztosítottak bejelentését szoftveren kell teljesíteni. Igaz-e ez és hogyan kell kérni a szoftvert?
Részlet a válaszból: […]teljesíteni. Az OEP főigazgatója, illetőleg a MEP igazgatója a bejelentés teljesítésének határidejét meghosszabbíthatja, legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. A 2005. évi LXXXV. törvény módosította az Art. 31. §-ának egyes rendelkezéseit, ennek megfelelően 2006. január 1-jétől lehetővé vált, hogy a munkáltatók bejelentési kötelezettségüket elektronikus úton teljesítsék. Az a foglalkoztató/meghatalmazott teljesítheti a bejelentést elektronikus úton, aki minősített szolgáltató által kibocsátott, legalább fokozott biztonsági tanúsítvány alkalmazásával ellátott elektronikus aláírással rendelkezik. A foglalkoztató vagy meghatalmazottja, a tulajdonában lévő minősített szolgáltató által kibocsátott fokozott biztonságú tanúsítvány alkalmazásával aláírt elektronikus levél üzenethez csatolva teljesítheti foglalkoztatói bejelentési kötelezettségét. A csatolt állományt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról letölthető, Jelentő program segítségével lehet előállítani. Az OEP a foglalkoztatói jelentéseket a jelent@oep.hu levélcímen fogadja. A jelentés feltételeinek rögzítése érdekében a foglalkoztatók részére előzetes regisztráció szükséges. A regisztráció, illetőleg a megállapodás megkötése miatt a foglalkoztató/állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselő egyszeri személyes megjelenésére van szükség. Vinnie kell magával a tanúsítványt és az annak alapját képező megállapodást. Amennyiben könyvelőcég által kívánja teljesíteni bejelentési kötelezettségét a foglalkoztató, akkor a megbízott könyvelőcég tulajdonában lévő elektronikus aláírásra vonatkozó tanúsítvány, illetve az annak alapját képező megállapodás szintén kell. Ne feledkezzünk el a könyvelőcég és a foglalkoztató közötti meghatalmazásról sem, amit szintén be kell vinni, hiszen az elektronikus ügyintézés esetén sem mellőzhető. A megbízás kezdetének dátumát és annak érvényességi idejét fel kell tüntetni. A megállapodást a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak (MEP) ügyfélszolgálatán kell megkötni, 3 példány szükséges a foglalkoztató aláírásával. Egy példány a munkáltatóé lesz, egy példány a MEP irattárába kerül, és a harmadik példányt a MEP eljuttatja az OEP Nyilvántartási és Ügyvitel-szervezési Főosztályára. A főosztály a dokumentum alapján az elektronikus jelentést fogadó rendszerbe bejegyzi a bejelentés fogadásának feltételeit, ezzel biztosítja a foglalkoztató részére a bejelentések fogadását. Az OEP Nyilvántartási és Ügyvitel-szervezési Főosztálya a beérkezett foglalkoztatói bejelentéseket iktatja, beolvassa a BSZJ rendszerbe, majd a foglalkoztató részére elektronikus nyugtát küld, és az illetékes MEP-et is tájékoztatja a beérkezett jelentésről. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1312

9. találat: Alkalmazott bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Egy utazási irodában APEH-ellenőrök jártak, és egy alkalmazottról megállapították, hogy nincs az egészségbiztosítási pénztárhoz bejelentve. Erre hivatkozással - állítólag - az irodát be fogják zárni, illetve büntetést is kapnak. Lehetséges, illetve jogszerű-e mindez, abban az esetben, ha az érintett munkavállalót a cég bizonyíthatóan nyilvántartásba vette, illetve az EMMA-ba is bejelentette?
Részlet a válaszból: […]be nem jelentett alkalmazottnak az a magánszemély minősült, aki az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik, de nem szerepel a Tbj-tv. 46. § (1) bekezdésében említett nyilvántartásban, vagy az előírásoknak megfelelően vezetett alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkezik, és a foglalkoztató nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségen, vagy a bejelentési kötelezettséget már teljesítette. Egy esetleges erre irányuló ellenőrzés során tehát a bejelentés elmulasztása esetén is meg lehetett menekülni a szankciók elől, ha a cég igazolni tudta, hogy az érintett munkavállalót nyilvántartásba vette. 2005. január 1-jétől módosult az Art. idevágó jogszabályi helye (178. § 8. pont), és bezárult a kiskapu. A hatályos szöveg szerint be nem jelentett alkalmazott: az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akit a munkáltató, illetve kifizető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1034

10. találat: Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszból: […]azonban legalább egy személy, akinek a személyes munkavégzését vélelmeznünk kell. Kft. esetében ez a személy: az ügyvezető. Ő a cég vezető tisztségviselőjeként nem tud teljes egészében "tétlen" lenni, köteles a tisztségéből rá háruló feladatokat ellátni. A kft. ügyvezetője főszabályként munkaviszonyban, vagy - munkaszerződés hiányában - megbízásos jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Ebben az esetben - díjazás hiányában - viszont nem merülhet fel társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség. A fent említett főszabály alól kivételt képez az a helyzet, amikor az ügyvezető tag meghatározó tulajdoni részesedéssel (50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal) bír a kft.-ben. Ekkor ugyanis csak társas vállalkozóként végezheti az ügyvezetői teendőket (APEH 2000. évi 28. és 134. sz. iránymutatása). A Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontjában meghatározott társas vállalkozó - feltéve, hogy nem nyugdíjas - már biztosított, aki után járulék- és eho-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 631
Kapcsolódó tárgyszavak: