Önkéntes tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. szakasza értelmében a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Mivel e fizetés nélküli szabadság a behíváshoz (tehát a szolgálat elrendeléséhez) kapcsolódik, nem kell rá alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Munkavégzés keresőképtelenség alatt

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdésre társadalombiztosítási, azon belül egészségbiztosítási, illetve munkajogi szempontokra figyelemmel adható teljes körű válasz.Keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

CSED mértéke

Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a biztosítottnak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, mindkét jogviszonyában CSED-ben részesül, és egyik jogviszonyában a gyermek születését követő 91. napon visszamegy dolgozni. Az Eb-tv. 42. §-ának (1/a) bekezdésében foglaltak szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 23. pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, amennyiben a foglalkoztató azt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak 1115-ös jogviszonykóddal, a ’T1041-es bejelentőt 2026. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Családi pótlék méltányosságból

Kérdés:

Jogosult lehet valamilyen méltányossági ellátásra a szülő abban az esetben, ha kapott egy visszafizetésre kötelező határozatot, ami szerint a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, mert gyermeke már hosszabb ideje kikerült a háztartásából, és ezt nem jelentette be a megállapító szerv felé? Az ellátásra jogosult szülő egyedül neveli a gyermekét, jelenleg súlyos beteg, ezért dolgozni nem tud, az ellátás visszafizetését jelenleg semmilyen módon nem tudja megoldani.

Részlet a válaszából: […] Méltányosság kérése és ennek gyakorlása kizárólag akkor szükséges, ha bebizonyosodik, illetőleg az ügyfél elismeri azt, hogy valóban kizárólag az ő hibájából keletkezett a jogalap nélküli kifizetés. A Cst. úgy fogalmaz, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés:

Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó Ausztriában munkaviszonyt létesített (míg Magyarországon egyéni vállalkozó), és így a 883/2004/EK rendelet szabályai szerint Ausztriában válik biztosítottá.A Kata-tv. 2. §-a 2. alpontjának c) pontja alapján e jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkába állás CSED alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
Részlet a válaszából: […] 2025. július 1-jétől módosult az Eb-tv. 41. §-a. Csak akkor nem jár a csecsemőgondozási díj, ha az ellátásban részesülő személy a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Ha a gyermek születésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá, akkor a következők szerint kell eljárni.Az A1-es igazolás azt bizonyítja, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Családi pótlék folyósításának megszűnése középiskolai tanulmányok befejezése után

Kérdés:

Van valamilyen teendője a szülőnek abban az esetben, ha gyermeke befejezi a középiskolai tanulmányait, vagy automatikusan megszűnik a családi pótlék folyósítása?

Részlet a válaszából: […] Nézzük meg elsősorban a jogszabályi hátteret, ezt követően talán közérthetőbben magyarázhatóak el a tudnivalók, tekintet nélkül arra – amit a kérdés nem tartalmaz –, hogy a gyermek mikor született, ebből következően hány éves, és mik a további tervei, iskolaválasztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Gyermektartásdíj módosítása

Kérdés:

Valóban szabálytalanul jár el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló belépésekor átadott tartozásigazoláson szereplő – bíróság által megítélt – gyermektartásdíj összegénél magasabb összeget von le és utal el a munkavállaló kérésére, ezért a végrehajtó által közüzemi tartozás miatt küldött újabb letiltást lényegesen alacsonyabb összegben tudja teljesíteni, vagy adott esetben egyáltalán nem is tud utalni?

Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett problémakört érint, mert valóban életszerű az a felelős szülői elgondolás, hogy az akár már évtizedes gyermektartási kötelezettséget a gyermek érdekeire figyelemmel a tartásra kötelezett apa magasabb összegben teljesítse.A valós igény több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
28