Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját jogú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 28.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Kérdés: Adható-e ugyanarra a lakásra kétszer is munkáltatói lakáscélú támogatás, és ha igen, milyen értékhatárokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha a munkavállaló 2008-ban vásárolt lakása után az akkori szabályok szerint már részesült egyszeri lakáscélú támogatásban, de a munkáltató most a lakáskölcsön törlesztéséhez szeretne adni neki támogatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentesen adhat a munkáltató lakáscélú munkáltatói támogatást "...lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 29.

Munkáltatói lakáscélú támogatás

Kérdés: Lehetséges, hogy a bér egy részét hiteltörlesztésre fordítható munkáltatói lakáscélú támogatás formájában juttassa a munkáltató a dolgozói részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató már a korábbi években is adhatott adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást a munkavállalónak. A 2014. január 1-jétől beálló változás az, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja lehetővé teszi, hogy a munkáltató ezt a támogatást a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 3.

Munkáltatói lakáscélú támogatás fennálló hitel törlesztésére

Kérdés: Adható adómentes juttatásként a már korábban, akár évekkel ezelőtt is, egy hitelintézettel megkötött lakáscélú (vásárlás, bővítés, építés stb.) hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás? Adható-e ez a juttatás a cafeteriarendszerben?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2014-től lehetővé vált, hogy a munkáltató korábban hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez adómentes munkáltatói támogatást nyújtson (Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7 pontja).A munkáltatói támogatást be lehet építeni akár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 14.

Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése

Kérdés: Adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 3. § (72) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül "a munkáltató által lakáscélú felhasználásra amunkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolásaalapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 29.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása

Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2005. évben hatályos Szja-tv. 63. § (1) bekezdése szerint"Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adómértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellmegállapítania, és az adóbevallás benyújtására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 25.
Kapcsolódó címke: