72. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. december 13.
TARTALOM

Hol és milyen módon szerezhető be a hitelfelvételhez szükséges adó-, illetve jövedelemigazolás?

Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: – határozatlan idejű megbízás, – határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), – külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?

Hogyan szerezhet tudomást a biztosított arról, hogy a foglalkoztatója a tőle levont járulékokat befizette-e vagy nem? Érheti-e hátrány a nemfizetés miatt a biztosítottat? Mi történik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj nemfizetése esetén?

Meghosszabbítja-e a jogszabályok alapján járó 10 nap szabadságmegváltás a jogviszony tartamát, illetve járulékalapot képez-e annál a dolgozónál, akinek munkaviszonya november 10-én szűnik meg közös megegyezéssel?

Módosíthatja-e jogviszonyát visszamenőleg kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra egy kft. ügyvezető igazgatója, aki számára – visszamenőlegesen – május 10-étől öregségi nyugdíjat állapítottak meg? Jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket.

Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?

Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.

Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?

Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?

Egész hónapra vagy kizárólag a ledolgozott napokra kell-e megfizetni a tételes eho-t annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, akit takarítóként munkaviszonyban heti 1 alkalommal 6órában foglalkoztatnak?

Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Hogyan kell elszámolni a kerületi önkormányzat felügyelete alá tartozó gondozási központ dolgozói részére az 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján biztosított munkaruha-juttatást? Személyi juttatásnak vagy dologi kiadásnak számít-e ez, és milyen közterhek terhelik?

Honnan szerezheti be az Eb-tv. R. 40. § (2) bekezdésében említett "Útmutató"-t egy újonnan alakuló kifizetőhely?

Hány nap szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki 1977. április 11-én született, 2003. június 18-án szült, 2003. november 19-étől 2005. június 18-áig GYED-en volt, 2005. június 19-étől GYES-ben részesül, és 2005. szeptember 30-án – a GYES ideje alatt – szeretné munkaviszonyát megszüntetni? Amunkavállalónak 2003. évről 10 nap szabadsága maradt.

Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?