Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében


Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. december 13-án (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1278

[…] megfizetni. Esetünkben ez a jogviszonya a "főállású", tekintve, hogy a munkavállaló munkaideje itt a legmagasabb, tehát ezt a foglalkoztatóját 2005. november 1-jétől havi 975 Ft öszszegben terheli az arányos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. A többes jogviszonyú munkavállaló keresőképtelensége esetén a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátásának mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell megállapítani [Eb-tv. 43. § (1) bekezdés]. A táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]. Ha a foglalkoztatóknál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, úgy a munkavállaló keresőképtelensége esetén mindhárom jogviszonya alapján az ellátásainak […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.