68 talált cikk az útmutató kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 2026. március 6-án hatályba lépett rendelkezése alapján a pedagógusok részére egyszeri kiegészítő juttatásként legkésőbb április 10-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelmet 2025. évre kell figyelembe venni [108/A. § (3) bekezdés]. Bár a juttatás (bérjövedelem) 2026. január 10-e után kerül kifizetésre, mégis a 2025. évre kell elszámolni, azaz a 2025. évi járulék- és szja-alapba kell beszámítani.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re a 2026. április hónap végén születendő harmadik gyermekére tekintettel az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől áll a cég alkalmazásában, 2023. szeptember 5-én született gyermeke után GYES-ben részesül, 2025. január 10-én született gyermeke jogán pedig GYED-et folyósít a részére a kifizetőhely? Amennyiben jogosult lesz a CSED-re, folyósíthatja azt is a kifizetőhely?

Kérdés:

Egy kft. 2025-ben folyamatosan foglalkoztatott egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, illetve mellette 2025. december 1-jétől egy rehabilitációs mentort is alkalmaz. Hogyan kell őt figyelembe venni az éves bevallás tekintetében? A tartós megbízásban, illetve alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott személyek 2026-tól figyelembe veendők a létszám tekintetében?

Kérdés: Jelenthet problémát adózás szempontjából, ha egy oktatási tevékenységet végző alapítvány egy ír nyugdíjas személyt szeretne foglalkoztatni, aki online végezné a tevékenységét? Az érintett személy magyar tajszámmal nem rendelkezik. Mire kell figyelemmel lenni adózási, illetve társadalombiztosítási szempontból? Be kell jelenteni a ’08-as bevallásban a kifizetett jövedelmet?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?

Kérdés: Figyelembe veheti a dolgozót megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében, illetve érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. október elején történt komplex minősítése alapján C2-es kategóriába tartozik, de nem kaphatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, mert várhatóan december végéig táppénzben részesül?

Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.

Kérdés: Milyen módon vehető figyelembe megváltozott munkaképességű munkavállalóként egy kft.-ben a napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, aki munkaköre szerint napi 4 órában rehabilitációs mentori tevékenységet lát el? Egy főnek vagy 0,5 főnek számít ebben az esetben a dolgozó?

Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?