39. Társadalombiztosítási Levelek / 2004. június 22.
TARTALOM

Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?

Az 5 százalékos baleseti járulékon túl kell-e egyéb közterhet is fizetni egy kft. 45 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető-tulajdonosának a munkája alapján kifizetett jövedelem után? Elláthatja-e díjazás nélkül a munkáltatói teendőket?

2004. május 1. után milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosult az a turista, aki az EU-tagországokba utazik?

Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?

Több éve Magyarországon működő francia gazdasági társaság francia állampolgárságú munkavállalója 2004. május 17-étől keresőképtelen beteg és táppénzt igényel. Hogyan kell a dolgozó táppénzjogosultságát megállapítani?

Hogyan vonatkozik a Ktv.-t módosító 2000. évi XXXIII. törvény arra a személyre, aki 1960-ban létesített munkaviszonyt, ami áthelyezéssel 1992-ben a Ktv. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult, és 2004. május hónapban felmentéssel szűnt meg? Jár-e végkielégítés és hány hónapra? A dolgozó előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, amelyet a 2000. évi XXXIII. törvény megjelenése után, de még 2000. május 25. előtt állapítottak meg.

Fennáll-e a védett kor fogalma, amely szerint a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt annál az 53 éves nőnél, aki 2004 augusztusában 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni? Tudomása szerint 2008-ban jogosulttá válik előrehozott öregségi nyugdíjra.

Mikor szüntethető meg legkorábban rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2001. március 1. óta dolgozik egy összesen négy alkalmazottat foglalkoztató kft.-nél, 2003. év végén fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató – az alacsony létszám miatt – nem tudott számára engedélyezni, másnap nem jelent meg a munkahelyén, hanem telefonon jelentette be, hogy terhes, és a szülés várható időpontjáig, 2004. július 26-ig táppénzen lesz? Milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a felmondással összefüggésben?

Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?

Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?

Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?

Helyesen jár-e el a munkáltató akkor, ha a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságot a dolgozó részére a GYES lejártát követően adja ki akkor is, ha a dolgozó a gyermeke 2 éves korától (GYES mellett) heti 20 órás munkaviszonyban munkába áll?

Hogyan kaphat egyedülállóként családi pótlékot az az édesanya, akinek a munkahelyén működő kifizetőhelynél az élettársa nyújtotta be a gyermekápolási táppénz iránti igényét?

Igényelhet-e gyermekápolási táppénzt az élettárs, és ha igen, milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell benyújtania?

Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.

Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?

Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?

Kaphat-e özvegyi nyugdíjat elhunyt férje után a 20 éve elvált feleség abban az esetben, ha a válás után a férj hajléktalan lett, de az állandó bejelentett lakcíme a felesége lakása maradt?