Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása

Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt egy kis áttekintést adunk avezető tisztségviselők munkaviszonyát illető szabályok változásáról. Az1997-ben elfogadott "régi" Gt. szerint az ügyvezető jogviszonyára – ha a vezetőtisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre vonatkozó alapvető törvényirendelkezéseket jelenleg a régi Szöv-tv., az Ám-tv., az Új szöv-tv., valamint aSzöv-tv. tartalmazza.Az Ám-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a régiSzöv-tv. e törvény kihirdetése napján (1992. január 20.) lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Párhuzamos munkaviszony

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható az a munkavállaló, aki az előírt munkavégzése mellett teherautót is vezet? A munkavégzés helyszínére ő vezeti az autót, és szállítja ki a többi munkavállalót, majd ugyanúgy munkát végez, mint a többiek, a nap végén pedig visszaszállítja a telephelyre az autót és a többi alkalmazottat. Lehetséges-e hogy munkaidő alatt a vezetés időtartamával megegyezően pihenőidőt kapjon, vagy esetleg munkaidőkeretben lehet megállapítani a munkaidejét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (5)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a feleknek a munkaszerződésben megkell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve amunkavégzés helyében. A fentirendelkezés értelmében a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
Kapcsolódó címke:

Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

GYES-jogosultság napi nyolcórás munkavégzés mellett

Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3.életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.A gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony időtartamára vonatkozó előírásokat az Mt. 79.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében amunkaviszony – felek eltérő megállapodásának hiányában – határozatlan időre jönlétre. Határozott időre jön létre a munkaviszony, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Start-kártya igénylése

Kérdés: Miért nem jogosult a Start-kártya kiváltására az a 22 éves munkavállaló, aki tanulmányait befejezte, első munkahelyéről a próbaidő alatt kilépett és 2006. április 1-jétől szeretne belépni az új munkahelyére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nagyon pontos választ ad a 2006/10. Adózásikérdés, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében idézünk:"2006/10. Adózási kérdésmikor kell a Start-kártyát igényelni[a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,valamint a gyermek gondozását, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
Kapcsolódó címke:

GYES-en lévő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Egy GYES-en lévő édesanya 2006. február 1-jétől az ellátás továbbfolyósítása mellett visszament a munkahelyére 8 órában dolgozni, és kérte a szülés évére járó Mt. szerinti szabadság kiadását. Az OEP körlevele szerint, ha valaki ezen új jogviszony alapján lesz táppénzes, csak az új jogviszony időtartamára jogosult a táppénzsegélyezésre. Ez alapján tehát ez egy új jogviszonynak számít, akkor is, ha ugyanannál a munkáltatónál dolgozik GYES mellett, mint a szülés előtt? Ha igen, akkor a szülés évére járó szabadság az előző jogviszonyára jár csak, erre nem, vagy, mivel egy a munkahely az első és a második jogviszonyában, össze kell vonni az adatait?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a), b) pontjában foglaltrendelkezések értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg agyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, illetve agyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
10
11
12
14