2773 talált állásfoglalás a tag kifejezésre

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost a kft.-ben, amelyben 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A másik 50 százalék is egy tulajdonban van. A társasági szerződés taggyűlési határozattal választja az ügyvezetőt, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?

Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult, és azokat hol kell igényelnie annak az egyetemi hallgató nőnek, aki 2006. március 8-án gyermeket szült, ezért 2005. szeptembertől félévet halasztott? A nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett 2005. június 30-áig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozott, 2005. július 1-jétől pedig folyamatosan külföldön tartózkodik, mert férje ott dolgozik.

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a személy, aki doktoranduszképzés keretében tanul?

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Kell-e bérleti díjat felszámítani, és ha igen, kinek és milyen formában abban az esetben, ha egy fogorvosi bt. a beltag haszonélvezetében, de a gyermekei nevén szereplő családi házában alakított ki rendelőt, ahol egyébként laknak is? Később a rendelőintézetnek megfelelő alapterület tulajdonjoga átkerült a bt.-beltag nevére.

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?