Készenléti jellegű munkakörben dolgozók munkaideje

Kérdés: Készenléti munkakörben beleszámít-e a munkaidőbe a munkaközi szünet, illetve egy bank őrzése esetén a nyitvatartási idő utáni szolgálatteljesítés megfelel-e a készenléti jellegnek?
Részlet a válaszából: […] Először tisztázni kell, hogy mi minősül készenlétijellegnek. Készenléti jellegű munkakör az olyan munkakör, amelyben– a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan -hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadábannincs munkavégzés, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

GYES melletti munkaviszony

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A GYES melletti munkavégzésre az említett esetben kétlehetőség kínálkozik:– az érintett munkavállaló a GYES tartamára új (határozottidejű) munkaviszonyt létesít munkáltatójánál, míg a fennálló jogviszonyábantovábbra is fizetés nélküli szabadságon marad, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Ügyvezető jogállása

Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
Részlet a válaszából: […] Arra az ügyvezetőre, aki e tisztségét a társasággal kötöttmunkaszerződés alapján munkaviszony keretében látja el – melyre egyébként az újGt. 2007. szeptember 1-jétől ismét szinte korlátlanul, valamennyi társaságiforma vezető tisztségviselőjére nézve lehetőséget ad –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Év közben belépő munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Kötelező-e megadni a 15 nap betegszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2007. október 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, előtte folyamatos munkaviszonya volt, betegszabadságot nem vett igénybe, és 2007. november 21-én beteg lett, vagy megteheti az új munkáltató, hogy csak az időarányos 4 napot adja meg?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkavállalót a betegségemiatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Munkavállalók állományban tartása

Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kiadása iránt a munkáltató nemrendelkezhet, csak a munkavállaló kérelmére. Az Mt. szabályozza azokat azeseteket, hogy a munkáltató mikor és mennyi időre köteles a munkavállalókérésére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni (a tartós,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Szabadság hosszú betegállomány esetén

Kérdés: Ki kell-e adni vagy ki lehet-e fizetni a 2007. évi megmaradt szabadságát annak a munkavállalónak, aki 2007 februárjában kivett 4 napot, majd március 18-tól folyamatosan betegállományban van? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantnyugdíjba kerül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló szabadságát főszabály szerint az esedékességévében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy személyét érintő máselháríthatatlan akadály esetén az akadály megszűnésétől számított harminc naponbelül kell kiadni a szabadságot, ha az esedékesség éve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság rendeltetése, hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Nagykorú beteg gyermek után járó szabadság

Kérdés: Megilleti-e pótszabadság vagy pluszszabadnap azt a munkavállalót, aki 18 éven felüli középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekét a saját háztartásában neveli?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem.Az Mt. 130. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésekértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntésealapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
13
14
15
21