Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
Részlet a válaszából: […] Nem, de a teljesség kedvéért tekintsük át a lehetőségeket.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban láthatja el azügyvezetői teendőket. Ettől eltérően, ha a társaságban meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóra – amennyiben nem minősül kiegészítőtevékenységet folytatónak (tehát nem saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyinyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be) – aszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Gépjárművezető-képző munkaközösség tagjainak jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti munkáját egy gépjárművezető-képző munkaközösség két tagja? Dolgozhatnak-e munkaviszonyban, és jogosultak-e elszámolni az adójóváírást?
Részlet a válaszából: […] ...munkaközösség tagjainakjárulékfizetésére a társas vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,tehát adott esetben (ha nem nyugdíjas, nem rendelkezik másutt heti 36 órátelérő foglalkoztatással, nem egyéni vállalkozó és nem nappali tagozatoshallgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...dolgot valóban el kell intéznie a cégnek, miutántudomást szerzett a munkavállalója nyugdíjazásáról.A saját jogú nyugdíjas a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyénijárulék fizetésére nem kötelezett, tehát a nyugdíjazását követő időszakrakapott jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Munkaszerződés módosítása nyugdíjba vonuló dolgozó esetén

Kérdés: Kell-e új munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elég egy módosítás abban az esetben, ha egy 2005 februárjától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalót napi 4 órában továbbra is foglalkoztat munkáltatója? A dolgozó munkabére a felére csökkent.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében, ha az igénylő a Tny-tv. 26. §-ában meghatározott naponmunkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultsága azon a napon nyílikmeg, amelytől – munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Nyugdíj előtt álló dolgozó felmondási ideje

Kérdés: Egy férfi dolgozó 2004. december 14-én töltötte be 60. életévét, és ettől a naptól nyugdíjat igényel. Szolgálati ideje 44 év, munkaviszonya alapján 45 nap felmondási időre jogosult. Felmondható-e a munkaviszonya 45 nappal korábban, tehát 2004. október 30-tól, amennyiben ez a dolgozó kifejezett kérése, hiszen akkor a felmondási időre járó átlagkereset is nyugdíjalapnak számítana?
Részlet a válaszából: […] ...értelmébena munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló a87/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. Az Mt. 87/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltrendelkezések értelmében e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...milyen jövedelemfigyelembevételével.A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint az egyháziszemély után – ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyháziszemélyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...e jogviszony során istekintettel kell lenni a napi felső határ összegére is, ami 2004-ben 14 500forint. És végül, ha az elnök saját jogú nyugdíjas, akkor egyéni járulékfizetésére nem kötelezett.)A megbízási díj – ahogy erre már utaltunk, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rokkantnyugdíjas személy munkavállalása az EU-ban

Kérdés: Vállalhat-e munkát az EU-ban (pl. Ausztria) egy rokkantnyugdíjas személy? Amennyiben igen, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy a dolgozó magyarországi rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság – a rokkantságfokának csökkenésén túl – akkor szűnik meg, ha az érintett– rendszeresen dolgozik (azaz a munkakörére megállapítottteljes munkaidőt ledolgozza, vagy ha más, a megrokkanása előtt is rövidebbidőben dolgozott, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy a nyugdíjas milyen feltételekkelvállalhat munkát.Az öregségi nyugdíjban, vagy azzal egy tekintet alá esőnyugellátásban (korkedvezményes, bányász, előrehozott stb.), valamint ahozzátartozói ellátásban és a rokkantsági járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
…
137
138
139
…
153