3722 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Egy cég 2007 decemberében 3x6550 forint értékű ajándékutalványt adott három dolgozónak és családtagjainak. Össze lehet-e vonni az egy évben engedélyezett három alkalmat, és egyszerre odaadni az adómentes értéket, vagy három különböző időpontra szóló átadást kell dokumentálni?

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja előrehozott öregségi nyugdíjas, jelenleg betegsége miatt kezelés alatt áll. A havi 1950 forintot fizeti utána a cég. Meg kell-e fizetni a tag után a havi 4350 forintos járulékminimumot abban az esetben, ha a személyes közreműködésért havi 40 000 forint díjazásban részesül?

Kérdés: Egy munkanélkülinek letelt a segélyre jogosultsága 2007 novemberében. Van őstermelői igazolványa, csak a betétlap nincs meghosszabbítva. A továbbiakban őstermelőként szeretne járulékot fizetni. Mikortól kell bejelentkeznie, és mi után kell járulékot fizetnie, ha 2007. évben már nem volt bevétele, vagy csak nagyon minimális? Biztosított lesz-e ez alapján, és jogosulttá válik-e egészségügyi ellátásra?

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?

Kérdés: Mikortól kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a munkavállaló, aki a Magyar Honvédségnél dolgozott, 2007. december 31-i nappal szolgálati nyugdíjba vonult, 2007. június 30-tól december 30-ig a felmentési idejét töltötte, amiért a 6 hónapra szóló teljes felmentési időre járó járandóságát még júniusban megkapta, és 2007. szeptember 1-je óta hivatalosan bejelentetten a polgári életben dolgozik? Beleszámít-e a felmentési idő alatti munkavégzés a keresőtevékenység 365 napjába?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1951 nyarán született férfinak, aki jelenleg kb. 38 év szolgálati idővel rendelkezik, 2004-től 2007-ig regisztrált munkanélküli volt, 2007. május 1-jétől munkaviszonnyal rendelkezik, de súlyos betegsége miatt jelenleg táppénzben részesül? A táppénzre jogosultsága hamarosan megszűnik, betegsége és kezelései miatt munkáját nem tudja ellátni. Jogosult-e korengedményes nyugdíjra, amennyiben munkáltatójával meg tud egyezni? Hogyan tudja kiszámolni, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege? Amennyiben rokkantsági nyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat kap, felemelik-e az ellátás összegét, amikor betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?