3605 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.

Kérdés: Meg kell-e szakítani a fizetés nélküli szabadságot abban az esetben, ha egy GYES-en lévő dolgozó úgy dönt, hogy saját munkáltatójához tér vissza napi 8 órás foglalkoztatással dolgozni? Tovább folyósítható-e ebben az esetben a GYES? A dolgozó részére a gyermek születésétől járó szabadságot a munkába állásakor ki kell-e adni, és csak ezt követően kezdődhet a tényleges munkavégzés? Amennyiben ki kell adni a munkába való visszatérés elején a szabadságot, akkor a szabadság időtartama alatt is jogosult-e a GYES-re? Amennyiben nem kell kiadni a szabadságot a munkába való visszatérés első időszakában, akkor mikor köteles ezt a munkáltató kiadni?

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat egy vállalkozás heti negyvenórás munkaviszonyban egy olyan magánszemélyt, aki úgy van GYES-en, hogy egy másik foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon van?

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?

Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?