1187 cikk rendezése:
971. cikk / 1187 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
972. cikk / 1187 -Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése
Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
973. cikk / 1187 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
974. cikk / 1187 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
975. cikk / 1187 Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
976. cikk / 1187 -1950-ben született nő szolgálati ideje
Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?
977. cikk / 1187 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
978. cikk / 1187 Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
979. cikk / 1187 Részmunkaidős nyugdíjas foglalkoztatott szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, aki a munkaszerződése szerint 3x2 = 6 órát dolgozik hetente? Hány napot kell részére szabadság címén kiírni, ha egy héten egy napot, vagy két napot, vagy három napot van távol szabadság címén?
980. cikk / 1187 Pótlék megállapítása rendkívüli munkavégzés esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a pótlékot a rendkívüli munkavégzés esetén? Az Mt. 147. §-ában foglaltak szerint a rendes munkabéren felül illeti meg a dolgozókat, de nem pontosan érthető, hogy ez mit jelent. Havidíjas munkavállaló esetében rendes munkabér alatt a szerződés szerinti bért, vagy a pluszként ledolgozott bérrel növelt bért kell érteni? Ha egy havi bruttó 60 000 forint alapbérrel rendelkező munkavállaló túlórázik, akkor 60 000 forint + 50 százalék pótlék, vagy 60 000 forint + a túlórára számított bér + az 50 százalék pótlék jár?
