1187 cikk rendezése:
1. cikk / 1187 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?
2. cikk / 1187 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Melyik időponttól vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás számítása során „A” foglalkoztatónál a 2024. október 16-tól heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki „B” foglalkoztatónál szintén heti 20 órás munkaviszonyban áll november 10-ig? Mikortól érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 1187 Kedvezményszabály
Kérdés: Alkalmazhatja a kedvezményszabályt a kifizetőhely a CSED naptári napi összegének számítása során annak a dolgozónak az esetében, aki 2021. augusztus 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. február 20-án született gyermeke jogán CSED-ben, majd 2023. augusztus 7-től GYED-ben részesült, 2024. január 2-től visszament dolgozni csökkentett, napi 4 órás munkaidőben, amely miatt a munkabére is csökkent, 2024. október 10-én született második gyermekére tekintettel 2024. szeptember 16-tól szülési szabadságon volt, és ettől a naptól kérte a CSED-et? A munkavállaló jövedelme alapján a CSED naptári napi összege 17.922,56 forint, az első gyermek jogán folyósított ellátás naptári napi összege viszont 23.516,67 forint volt.
4. cikk / 1187 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
5. cikk / 1187 Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulási-adó-kedvezményt az érvényesítési időszakból hátralévő időre abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2022. február 22-én kezdődött heti 40 órás munkaidőben, 2022. április 1-től 2023. október 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt nagyszülői GYED igénybevétele miatt, 2023. október 29-től ismét munkába állt, 2024. május 7-én a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 2024. augusztus 1-től ismét heti 40 órás munkaviszonyt létesített a korábbi munkáltatójával? A NAV-igazolás alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete 2021. október 1., melyet a munkáltató 2022. február 22-től az érvényesítési időszak végéig vehet igénybe.
6. cikk / 1187 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló CSED-e
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?
7. cikk / 1187 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Kérdés: Hány órában foglalkoztatható az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság megállapítása alapján B2 minősítést kapott, és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt?
8. cikk / 1187 Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya Magyarországon és külföldön
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, amelyben a munkaideje 2024. október 1-től heti 20 órára csökken, ezzel egy időben azonban Ausztriában is munkaviszonyt fog létesíteni, ahol heti 2 napot, azaz 16 órát dolgozik majd? Összevonható a magyarországi és az ausztriai munkaviszony ebben az esetben?
9. cikk / 1187 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
10. cikk / 1187 Üzemi baleset jelentése
Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
