GYED-en lévő kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz meglehetősen összetett, illetve többproblémát is felvet, de haladjunk sorjában. A vázoltak szerint amunkaviszonyban álló, de jelenleg GYED-en lévő tag a GYED miatt igénybe vettfizetés nélküli szabadság időtartama alatt nincs ténylegesen szabadságon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki heti 36 órátelérő munkaviszonyban áll ugyan, de éppen fizetés nélküli szabadságon van, miközbenegy betéti társaság beltagja. Lássuk társadalombiztosítási jogállását!A Tbj-tv. 8. §-a értelmében szünetel a biztosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] Még csak néhány hónapja, hogy életbe lépett az új Gt., ezérta változásokkal kapcsolatosan néhány információval szolgálunk. A 2006. július1-jétől hatályos törvény újraszabályozza a vezető tisztségviselők társasággalszembeni jogviszonyát. A korábbi Gt. alapján a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíjas tisztségviselő és megbízott egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?
Részlet a válaszából: […] A választott tisztségviselőként, illetve a megbízásijogviszony keretében foglalkoztatott személyek biztosítási kötelezettségétugyanazon szempontok alapján kell elbírálni. A vonatkozó jogszabályi előírásokértelmében mind a választott tisztségviselő, mind a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékait (29százalék társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 6százalék egészségbiztosítási járulék) szeptember 1-jétől főszabályként 125 ezerforint alapulvételével kell megfizetnie. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A régi – 2006.június 30-áig hatályban lévő – Gt. szerint a kft. ügyvezetője főszabálykéntmunkaviszonyban – munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében pedagógusmunkakörben foglalkoztatott munkavállalókat (közalkalmazottakat) foglalkoztatóközoktatási intézmény az Mt. vagy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónak, apedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
55
56
57
70