465 talált állásfoglalás a kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult biztosított a szülés után 6 hétig táppénzre lehet jogosult szülés utáni regenerálódás jogcímen? Mire hivatkozhat a munkáltató ügyintézője a keresőképtelenség igazolása során, ha a dolgozó orvosa nem ismeri ezt a szabályozást?

Kérdés: Kifizethető-e szerzői jogdíjként a megbízási díj abban az esetben, ha a munkavállaló a GYED folyósítása idején egy újság szerkesztését végzi az otthonában? Keresőtevékenységnek minősül-e ez a munka, fel kell-e függesztenie a GYED folyósítását a kifizetőhelynek?

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?

Kérdés: Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.

Kérdés: Valóban alacsonyabb összegben fogja-e kapni a táppénzt a 2011 júniusában végzendő műtéte utáni hosszú ideig tartó keresőképtelensége idejére az a munkavállaló, aki 2011. évben már volt keresőképtelen, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzben részesült, amelynek összegét a 2010. évben elért jövedelmei alapján állapította meg a munkáltatójánál működő kifizetőhely? A táppénz napi összege a járulékfizetési felső határ figyelembevételével 10 400 forint volt, de az ügyintéző tájékoztatása szerint ez az összeg csökkenni fog annak ellenére, hogy a jövedelem ennél jóval magasabb.

Kérdés: Jogosult-e betegszabadságra, illetve mely időponttól jogosult táppénzre az az édesanya, aki 2010. szeptember 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában, előtte semmilyen biztosítási jogviszonya nem volt, mert öt éve alanyi jogon GYES-ben részesült, és 2011. április 29-én szült (koraszülés), amelyik naptól az orvos "6" kóddal keresőképtelen állományba vette? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.

Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?