399 cikk rendezése:
351. cikk / 399 Táppénz alapjával kapcsolatos észrevétel
Kérdés: Hova fordulhat a biztosított, ha nem ért egyet a kifizetőhely által megállapított táppénzalappal?
352. cikk / 399 Tévesen folyósított ellátás visszavonása
Kérdés: A kifizetőhely a biztosított részére a GYED-maximumot folyósította, egy ellenőrzés megállapítása szerint azonban az évváltás miatt már a GYED-minimumot kellett volna folyósítani. Hogyan vonható vissza a biztosítottól a jogalap nélkül kifizetett nagy összegű ellátás?
353. cikk / 399 Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése
Kérdés: A hatályos rendeletek értelmében a nyugdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető, amennyiben a jogosultsági feltételekkel az igénylő rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a nyugellátásban részesülő nem köteles nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a tőle levont járulékokat a munkáltatónak részére vissza kell fizetnie. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha huzamosabb táppénzes állományt követően kerül sor visszamenőleges hatállyal a nyugellátás megállapítására és folyósítására? A munkáltató tb-kifizetőhely lévén táppénzt fizetett a dolgozónak, melyet mint nyugdíjas nem vehetett volna igénybe. A munkáltató törvényesen járt el. Dolgozója nyugdíj-megállapításának dátumáról az Igazgatóság által megküldött határozatból szerzett tudomást. Visszakövetelheti-e a kifizetőhely a korábban kifizetett táppénzt, mert az jogalap nélküli ellátássá vált, vagy a kifizetett ellátás a munkáltató vesztessége?
354. cikk / 399 Kifizetőhelyi "Útmutató"
Kérdés: Honnan szerezheti be az Eb-tv. R. 40. § (2) bekezdésében említett "Útmutató"-t egy újonnan alakuló kifizetőhely?
355. cikk / 399 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
356. cikk / 399 Külföldi munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú biztosítottak otthon válnak keresőképtelenné?
357. cikk / 399 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
358. cikk / 399 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Hány fő tartós foglalkoztatása esetén kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni? Hány hónapon keresztül kell tartósan a létszámot elérni? A létesítéssel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?
359. cikk / 399 Közterhek visszaigénylése
Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
360. cikk / 399 Családi pótlék felvétele
Kérdés: Fel lehet-e venni a családi pótlékot személyesen az Államkincstárnál?
