465 talált állásfoglalás a kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e baleseti táppénzre az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, akinek korábbi munkaviszonya nyugdíjazása miatt 2026. augusztus 31-én megszűnt, majd 2026. szeptember 14-től egyéves, határozott idejű munkaszerződéssel ismét munkába állt, és 2026. október 05-én munkabalesetet szenvedett, amelyet a munkáltató társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként ismert el?

Kérdés: Több tartósan táppénzen lévő munkavállaló arról számolt be, hogy háziorvosa szerint 180 nap után csak akkor igazolható tovább a keresőképtelensége, ha kezdeményezi a „leszázalékolását”. Ha ezt nem teszi meg, az orvos lezárja a keresőképtelen állományt. A keresőképtelenség nem várandósság miatt áll fenn. Van ilyen feltétel a jogszabályokban? Honnan eredhet ez a tájékoztatás, és mit tehet az érintett munkavállaló? A kormányhivatal tájékoztatása szerint a 180 napot meghaladó táppénznek nincs ilyen feltétele.

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?

Kérdés:

Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet. A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállalót ért munkabalesetet, illetve a munkába menet vagy a munkából hazafelé bekövetkezett üzemi úti balesetet a kölcsönvevőnek vagy a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia? Ki köteles elkészíteni a Munkabaleseti, illetve az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet, és melyik felet kell a jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként feltüntetni?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?