tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott felmondási tilalom tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaviszony megszüntetése GYES, GYET ideje alatt

Kérdés: Köteles meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadság időtartamát a gyermek 10 éves koráig a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló eredetileg csak a gyermek 3 éves koráig igényelte a GYES-t és a fizetés nélküli szabadságot, de időközben kiderült, hogy a gyermek szívbetegsége miatt 10 éves koráig GYES-en maradna? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha ugyanez az édesanya, aki három kiskorú gyermeket nevel, nem GYES-t, hanem gyermeknevelési támogatást igényel?
Részlet a válaszból: […]gyermek 10. életévének betöltéséig.Az Mt. a 130. §-ában egyértelműen rendelkezik arról, hogy a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Abban az esetben tehát, ha az anya a beteg gyermekére tekintettel, annak 10 éves koráig igénybe kívánja venni a gyermekgondozást segítő ellátást, és kéri, a munkáltatónak kötelezően engedélyeznie kell a fizetés nélküli szabadságot. A gyermeknevelési támogatásra ilyen szabályozás nem vonatkozik, azaz ennek az ellátásnak az igénybevételét nem kell támogatnia a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadság engedélyezésével.Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6213

2. találat: Felmondási tilalom ikergyermekek esetében

Kérdés: A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?
Részlet a válaszból: […]szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A Köznev-tv. szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére, szakértői bizottság véleménye alapján, engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.Fentiek alapján a felmondási tilalom csak abban az esetben korlátozódik a gyermek hároméves koráig szóló időtartamra, ha a munkavállaló a törvényben meghatározott esetekben a gyermek hároméves korát követően nem vesz igénybe a gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot. Egyébként a munkavállaló a gyermek gondozása (ápolása) céljára kapott fizetés nélküli szabadság teljes időtartama alatt felmondási tilalom alatt áll. A gyermek gondozása (ápolása) céljára a törvény alapján biztosított fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkáltató nem hívhatja vissza kötelezően dolgozni a munkavállalót. Természetesen a szülő élhet a törvényekben biztosított jogával, és visszatérhet dolgozni az ellátás megtartása mellett. A Cst. ugyanis csak a gyermek féléves kora előtt tiltja a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy munkavégzését, azután már szabadon, kötöttségek, illetve korlátozó szabályok nélkül lehet munkát vállalni.A munkavállalót akkor illeti meg végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Ez alapján, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, akkor nem jogosult végkielégítésre. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén sem ír elő a törvény végkielégítési kötelezettséget. Ha viszont a munkavállaló mond fel rendkívüli felmondással, akkor jár neki a végkielégítés is, a rendes felmondás esetére járó átlagkereseten túl. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon.A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6116
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Felmondási tilalom emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt

Kérdés: Hogyan változott az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama mint felmondási tilalom az új Mt. szabályozásának tükrében?
Részlet a válaszból: […]megállapítható-e pontosan, hogy mikor kezdődik és mikor fejeződik be a "kezelés" időtartama.Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, irány­adó külön jogszabályi rendelkezések értelmében a reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra végezhető, a kezelésben részt vevő házastársak (élettársak) bármelyikének kérelmére a reprodukciós eljárás végzésének tényéről és annak eredményéről a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató igazolást ad ki.A kialakult ítélkezési gyakorlat értelmében a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót arról, hogy reprodukciós eljárásban vesz részt, és köteles a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól származó igazolást bemutatni. Az, hogy a felmondási tilalom milyen "kezelési" időtartamra vonatkozik, kizárólag az orvosi igazolás alapján határozható meg.Az új Mt. az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartamához kapcsolódó felmondási tilalmat újraszabályozta és korlátozta.Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.Az Mt. 65. §-ának (5) bekezdése értelmében a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy az új Mt. a régi Mt.-től eltérően kizárólag nő munkavállaló részére és legfeljebb az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított 6 hónap időtartam alatt biztosítja a felmondási tilalmat, kizárólag abban az esetben, ha erről az érintett nő munkavállaló a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.A munkavállaló nőnek a lombikbébiprogramban való ismételt részvétele esetén a felmondási védelem megmarad, de legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig.A régi Mt.-től eltérően az új Mt. kizárólag abban az esetben mentesíti mind a férfi, mind a nő munkavállalót a rendelkezésre állási és a munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4437
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Felmondás GYES mellett munkát végző munkavállalónak

Kérdés: A GYES mellett munkát végző munkavállalóra akkor is csak a gyermek 3 éves koráig vonatkozik a felmondási tilalom, ha a dolgozó a gyermek 3 éves korát követően is részesül az ellátásban, vagy a GYES lejártáig nem lehet felmondani?
Részlet a válaszból: […]meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében. A Cst. 20. §-ában foglalt rendelkezések értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, gyám a saját háztartásában nevelt a) gyermek harmadik életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. A Cst. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a gyermekgondozásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, c) a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Az Mt. 2010. május 1-jétől hatályos rendelkezései - a gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben - a felmondási védelmet függetlenítették a gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3445

5. találat: Felmondási tilalom ikergyermekek esetén

Kérdés: Ikergyermekek esetében is csak a gyermekek hároméves koráig tart-e a felmondási tilalom abban az esetben, ha a GYES-t a gyermekek tankötelessé válásáig folyósítják és az ellátás ideje alatt nem történik munkavégzés? Visszahívhatja-e a munkáltató ebben az esetben a munkavállalót dolgozni, vagy csak a GYES lejártát követően? Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát? A dolgozó 11 éve áll munkaviszonyban a cégnél, szült egy gyermeket, majd azt követően ikergyermekeket. Ezek az évek is beszámítandók a végkielégítés számításánál?
Részlet a válaszból: […]időtartama, - a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt. A közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak esetében a döntésük alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat illeti meg a védelem. A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama, - a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap, - a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Az Mt. az egyéb munkaidő-kedvezmények cím alatt szabályozza, hogy a munkavállalót a gyermek gondozása (ápolása) céljából mikor illeti meg fizetés nélküli szabadság. Ezekben az esetekben a munkáltató nem mérlegelheti, hogy biztosítja-e a munkavállaló részére a fizetés nélküli szabadságot, hanem köteles azt engedélyezni, ha a munkavállaló kéri. Eszerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg - a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, - a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, - a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Gyermekgondozási segélyre jogosultság ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig tart. (Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.) A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Fentiek alapján a felmondási tilalom csak abban az esetben korlátozódik a gyermek hároméves koráig szóló időtartamra, ha a munkavállaló a törvényben meghatározott esetekben a gyermek hároméves korát követően nem vesz igénybe a gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot. Egyébként a munkavállaló a gyermek gondozása (ápolása) céljára kapott fizetés nélküli szabadság teljes időtartama alatt felmondási tilalom alatt áll. A gyermek gondozása (ápolása) céljára a törvény alapján biztosított fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkáltató nem hívhatja vissza kötelezően dolgozni a munkavállalót. A munkavállalót akkor illeti meg végkielégítés, ha munkaviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszból: […][Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, továbbá a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a 15 napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Az Mt. 138. § (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, ha a munkavállaló a gyerek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A GYES folyósítása mellett munkát végző munkavállalóra a felmondási tilalom csak a gyermek hároméves koráig vonatkozik akkor is, ha a munkavállaló a gyermek hároméves korát követően is GYES-ben részesül. Tekintettel arra, hogy a GYES-t a jogosultsági feltételek fennállása esetén bármelyik szülő igényelheti, az apa is részesülhet GYES-ben, így a felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések rá is vonatkozhatnak. Mint a fenti szabályok ismertetéséből kiderül, ha a GYES folyósítása alatt a munkavállaló visszamegy dolgozni, munkát végez, úgy mindentől függetlenül a munkavégzése fennállásának ideje alatt csak a gyermek hároméves koráig illeti meg a felmondási tilalom. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések alkalmazását természetesen nem érinti, ha a munkavállaló esetében az már a munkaszerződés megkötésekor fennállt. Az Mt. jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének alapvető szabályai alapján a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, körülményről illetőleg ennek változásáról tájékoztatni egymást, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. Ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli a feleket. Az Mt. 77. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, vagy adatlap kitöltését kérheti, illetve a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Az Art. 16. § (4) bekezdése alapján a biztosításra irányuló jogviszony létrejöttét a foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni az illetékes elsőfokú adóhatóság felé. A bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé az erre rendszeresített T1041-es jelű adatlap felhasználásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2828

7. találat: GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszból: […]vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §), - a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés], - a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának, - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított, - a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt. A felsorolásból egyértelmű, hogy a gyermek 3 éves koráig a GYES folyósításának tartama alatt akkor sem lehet felmondani, ha a dolgozó egyébként nem igényli a fizetés nélküli szabadságot, azaz dolgozik az említett ellátás mellett. A felmondás legkorábbi időpontja tehát a GYES megszűnését követő 30. nap. Annak viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2632

8. találat: Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
Részlet a válaszból: […]öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A felmondási tilalom alapvető esetköreit az Mt. 90. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát a törvényben meghatározott időtartam (a felmondási védelem időtartama) alatt. A felmondási tilalom fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, ezért a védettség időtartama alatt felmondás nem közölhető. A felmondási tilalmak kizárólag a munkáltató rendes felmondását akadályozzák, a rendkívüli felmondását azonban nem. A felmondási tilalmat megalapozó körülmények nem akadályozzák a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással történő megszüntetését, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy vezető állású munkavállaló. Az Mt. 91. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltató egészségi állapotának megfelelően másik munkakör nem biztosítható, illetve ha a munkavállaló ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatásához szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá. Az Mt. 89. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés az ún. védett korú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó garanciális előírásokat tartalmazhat. E rendelkezés értelmében védett korú munkavállalónak tekintendő, ezért rendes felmondással csak különösen indokolt esetben szüntethető meg az 57. életévét betöltött munkavállaló munkaviszonya 62. életéve betöltéséig. Nem esik azonban felmentési korlátozás alá a 62. életéve betöltése előtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban, vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő munkavállaló. A különös indok fennállásának megállapításával összefüggésben jogalkalmazói iránymutatást ad a Legfelsőbb Bíróság MK 10. sz. kollégiumi állásfoglalása. Összefoglaló jelleggel megállapítja, ha a munkáltató a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Ezért a különös indok fennállásának megállapításához körültekintő vizsgálódásra, az eset összes körülményeinek leggondosabb figyelembevételére van szükség. Ezzel összefüggésben egyrészt a munkavállaló személyével kapcsolatban a különös indok adott esetben megállapítható, ha a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettségeit szándékosan szegi meg, másrészt a munkáltató gazdálkodásával összefüggésben önmagában a jelentősebb létszámcsökkentés sem tekinthető különös indoknak, ha például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2535

9. találat: Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszból: […]megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a munkáltatót a gyermek gondozása, ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnésekor terheli az új személyi alapbér megállapításának kötelezettsége. A kötelezettség megszegése a munkavállaló rendkívüli felmondásának jogszerű indoka lehet. Az Mt. 79. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. Az Mt. 79. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaviszony megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az 5 évet nem haladhatja meg. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni, amennyiben a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében a határozott időtartam meghatározása történhet a helyettesítés okának megjelölésével is (pl. a munkavállaló fizetés nélküli szabadságának, keresőképtelen állapotának várható időtartama). Több esetben előfordul, hogy a gyermeke 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából a munkavállalót megillető fizetés nélküli szabadság, vagy egyéb más esetben a bizonytalan időtartamig távol lévő munkavállaló helyettesítésének időtartama naptárilag nem állapítható meg. Ilyen esetekben a munkáltató az együttműködési kötelezettségből adódóan a munkavállalót a helyettesítés valószínű, várható időtartamáról, illetve arról a körülményről, hogy a helyettesített munkavállaló a fizetés nélküli szabadságáról korábban visszatérhet a munkáltatóhoz foglalkoztatás céljából, tájékoztatni köteles. Jelen esetben és egyéb minden olyan esetben, amikor a helyettesítés időtartama (keresőképtelenség, gyermekgondozási szabadság időtartama, annak megszűnésének időpontja) nem látható bizonyosan előre, nem határozható meg előre egyértelműen, kerülni kell a határozott idejű jogviszony időtartamának naptárilag való meghatározását a későbbi jogi következmények elkerülése érdekében. A helyettesítő munkavállalót ilyenkor legfeljebb a helyettesítés valószínű, várható időtartamáról lehet tájékoztatni, anélkül azonban, hogy ezt olyan konkrét időponthoz vagy időtartamhoz kötné a munkáltató, amelyre a felek később a körülmények megváltozása ellenére jogokat alapíthatnának. Fentiekre figyelemmel az ilyen esetekben a határozott időtartamra szóló munkaszerződésben utalni kell az azt alátámasztó körülményekre, helyettesítés esetén legalább ennek a tényét, a helyettesítendő személyét, távollétének okát szerepeltetni kell, a helyettesítés várható időtartamának közlése mellett. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések meghatározott időtartamig (legfeljebb 5 évig) biztosíthatják azt a lehetőséget, hogy a munkáltató a gyermek otthoni gondozása céljából a munkavállaló részére biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követően, vagy azt megelőzően visszatérő munkavállaló részére biztosítani tudja a munkavállaló által betöltött eredeti (korábbi) munkakört. További problémát keletkeztet, hogy az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés módosítása következtében 2006. január 1-jét követően a felmondási tilalmat már nemcsak a fizetés nélküli szabadság, hanem a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama is megvalósítja. A munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt attól függetlenül, hogy egyébként a munkavállaló igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2277
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Rendes felmondás

Kérdés: Szabályos-e a felmondás a keresőképtelenség alatti felmondási tilalom ellenére az alábbi esetben? Egy dolgozó május 13-ától 10 nap fizetett szabadságot vett igénybe. A cég május 18-án a cég székhelyén adta át számára a rendes felmondást. Május 20-án a dolgozó megjelent, és orvosi igazolást mutatott be arra vonatkozóan, hogy május 20-ától keresőképtelen állományban van.
Részlet a válaszból: […]felmondási tilalom van az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontja értelmében. Erre azonban a felmondás átadásakor a munkavállaló nem hivatkozott, sőt tény az is, hogy csak a közlést követően állapította meg keresőképtelenségét az orvos. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat (EBH 2001. 564) szerint
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1091
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést