Találati lista:
3761. cikk / 4270 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
3762. cikk / 4270 Külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának visszafizetése
Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?
3763. cikk / 4270 1949-ben született közalkalmazott nyugellátása
Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?
3764. cikk / 4270 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
3765. cikk / 4270 Művészeti tevékenységet végző magánszemély közterhei
Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?
3766. cikk / 4270 Nagyszülő GYES-igénye
Kérdés: Igényelheti-e a GYES-t a nagyobbik, 1 éves gyermek után a rokkantnyugdíjas nagyszülő abban az esetben, ha az édesanya a 2005. március 25-én született második gyermek után szintén csak GYES-re jogosult, mert semmilyen jogviszonya nem volt?
3767. cikk / 4270 Felsőfokú oktatási intézmény külföldi állampolgárságú nappali tagozatos hallgatójának egészségügyi ellátása
Kérdés: Jogosult-e bármilyen egészségügyi ellátásra az a külföldi állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki rendelkezik állami vagy egyéb ösztöndíjjal?
3768. cikk / 4270 Juttatások örökbefogadás esetén
Kérdés: 0-2 éves korú gyermek örökbefogadása esetén jár-e anyasági támogatás az örökbe fogadó szülőnek, illetve milyen egyéb ellátásokra lehet jogosult?
3769. cikk / 4270 Betegszabadság napjainak megállapítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot, ha a munkaviszony év közben kezdődött? A munkavállaló korábbi munkaviszonyában 2004. augusztus 8-ától 2005. február 4-éig nem vett igénybe betegszabadságot. 2005. február 7-étől 2005. április 11-éig munkanélküli-járadékban részesült. Jelenlegi munkaviszonya 2005. április 12-étől áll fenn, és április 22-én keresőképtelenné vált.
3770. cikk / 4270 Eho-fizetési kötelezettség részmunkaidő esetén
Kérdés: Két 4 órás részmunkaidős jogviszony esetén mennyi az eho-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére az egyik jogviszonyban eléri a minimálbért, a másikban kevesebb, illetve mindkét jogviszonyban megegyezik a minimálbérrel?
