Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Keresőtevékenység árvaellátás esetén

Kérdés: Lehet-e árvaellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy a fiatal elesne az ellátástól?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában az árva a jogosultságra előírt egyéb feltételek fennállása esetén tehát anélkül létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt (munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt stb.), hogy az az árvaellátás folyósítását számára hátrányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tartósan beteg gyermek családi pótléka

Kérdés: 1987. 03. 25-én született gyermek tartósan beteg, felülvizsgálata évenként történik. Amiatt, hogy 2003-ban betölti 16. életévét, kell-e igazolást kérni a tanulói jogviszony fennállásáról? Amennyiben nem jár közoktatási intézménybe, folyósítható-e a családi pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig a felemelt összeggel, ha a fogyatékos állapot fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...családi pótlék a 16. életévét betöltött tartósan beteg gyermek után akkor is jár, ha közoktatási intézményben tanulói jogviszonya nem áll fenn. A családi pótlék folyósításának ebben az esetben tehát nem feltétele az iskolai igazolás, a magasabb összegű ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...az is következik, hogy az Eb-tv. végrehajtási rendeletének R. 38. §-ában előírt tb-kiskönyv ("Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról") megnyitása nem mellőzhető. Egyetlen engedmény a többi alkalmazottal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...fedezeti rendszerének egyik főszabálya, hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az első feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] ...a többlet csak a foglalkoztatón keresztül számolható el, függetlenül a nyugdíjjárulék rész visszaigénylésének a mikéntjétől.Többes jogviszonyról lévén szó, az elszámolás azt a foglalkoztatót terheli a Tbj-tv. szerint, ahol a biztosított jogviszonya a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. g) pontja]Megbízási jogviszonyban [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja], amelyből származó járulékalapot képező jövedelem a havi 15 ezer forintot vagy a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] ...üzlet vezetése – mint ügyvezetői tevékenység – munkaviszonyban (egyéb szabályok figyelembevételével), illetve megbízási jogviszonyban végezhető. A megbízási jogviszonyban kifizetett jövedelem összege dönti el, hogy társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:    

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
426
427
428
…
437