4270 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?

Kérdés: Milyen feltételekkel végezhet 1-1 napos megbízási szerződéssel munkát egy GYED-en lévő kismama, aki nem akarja végleg felmondani az ellátását? A biztosított heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, és mellette egyéni vállalkozó. Helyes-e az az elgondolás, hogy ha a megbízások idejére fel kell mondania a GYED-et, akkor azokon a napokon a munkaviszonyában biztosítottnak kell lennie (pl. szabadságon lenne) ahhoz, hogy ne minősüljön főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?

Kérdés: Az egyéb feltételek teljesülése esetén megállapítható-e a korengedményes nyugdíj 2010. december 30-i tervezett korengedményes nyugdíjba vonulási nap megjelölésével, amennyiben a munkáltató 2009. december 30-án aláírja a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást a munkavállalóval? A 181/1996. Korm. rendelet szerint a munkáltató, legkorábban a tervezett korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel, megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha az egyéb feltételek is teljesülnek. A hivatkozott kormányrendelet viszont 2010. január 1-jén hatályát veszti.

Kérdés: Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?

Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?

Kérdés: Kötelezett-e a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére 2009. április 30-át követően, illetve visszamenőlegesen az a magánszemély, aki 2006 óta az USA-ban végez kutatómunkát egy laboratóriumban, 2008-ban megkapta a zöldkártyát 10 évre, azaz nyugodtan vállalhat munkát, és nem kell minden egyes évben hazautaznia, hogy meg legyen hosszabbítva a vízuma? A magánszemélynek Magyarországon nincs semmilyen jövedelme, de magyar lakcíme van, eddig azonban még nem kapott semmilyen értesítést, hogy nem érvényes a taj-kártyája.

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni attól az adószámmal, taj-kártyával és lakcímkártyával rendelkező kenyai állampolgártól, akit munkaviszony keretében alkalmaz egy kft.? Be kell-e léptetni magánnyugdíjpénztárba a munkavállalót?

Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?

Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján elláthatja-e a tevékenységét munkaviszony keretében egy kft. ügyvezetője abban az esetben, ha a társasági szerződés erre vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaz?