1179 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Lesz-e valamilyen következménye a nyugdíj szempontjából annak, ha egy 60 éves öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó 2009. év elején nagyobb összegű, több millió forintos bevételt realizál a 2008. évi tevékenységére tekintettel? Egyéni vállalkozói igazolványát 2009. március 31-én vissza kívánja adni. Hogyan kerülhetők el az esetleges veszteségek?

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a járulékbevallási kötelezettségét annak az evás egyéni vállalkozónak, aki év közben vonul nyugdíjba?

Kérdés: Be kell-e jelenteni az APEH-nek a T1041 számú nyomtatványon egy újonnan alakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adatait a 1210-es kóddal, amennyiben feladatai ellátásáért nem vesz fel jövedelmet?

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nyugdíjas kültagnak, aki belép egy evás betéti társaságba, de munkát nem fog végezni?

Kérdés: Részesülhet-e nagyobb összegű jutalomban egy 2008. október 28-án 60 évesen nyugdíjba vonult munkavállaló december hónapban anélkül, hogy ez a nyugellátását veszélyeztetné? Amennyiben igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni? A munkavállaló megszüntette a jogviszonyát.

Kérdés: Milyen időszakot kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy cég megbízási jogviszony keretében alkalmaz tanfolyami oktatókat, akik egy-egy tanfolyami időszakban körülbelül 30-40 órát adnak le, amely 6-8 félnapot jelent? A tanfolyamok általában több hónapig tartanak, az elszámolás az utolsó alkalom után történik.

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.