Megbízott nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyes-e a jogi helyzete annak a nyugdíjas személynek, aki a Ptk. 478. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés alapján ingyenesen látja el egy kft. ügyvezetését, amelynek nem tagja? A cég a gyermekei tulajdonában van, bevétele minimális. Kell-e valamilyen járulékot fizetni a nyugdíjas ügyvezető után?
Részlet a válaszából: […] ...ekkor a biztosításra előírt összeghatárt – a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbért – a járulékalapot képező jövedelem nem éri el.Mindebből az következik, hogy a díjazás nélkül végzett ügyvezetés sem a kft.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Kiegészítő tevékenységű evás társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységűnek minősülő társas vállalkozó aszemélyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező – tehátaz adóelőleg számításánál figyelembe veendő összevont adóalapba tartozó -jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelőmagán-nyugdíjpénztári tag, 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százaléknyugdíjjárulékot fizet. A havi járulékalap meghatározásánál a bevétel 20százalékának arányos részét, vagyis egy tizenketted részét kell figyelembevenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző előadóművész járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg-fizetési kötelezettségét magánszemélyként kellteljesítenie. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja alapján járulékalapotképező jövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevontadóalapba tartozó, az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Egyetemi hallgatói jogviszonyát szüneteltető beltag járulékai

Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.
Részlet a válaszából: […] ...alapján atársadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és anyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezőjövedelem, ha a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybennappali rendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Ha avállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a0858-as típusú járulékbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosításijárulékot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Magasabb járulékalap bejelentése

Kérdés: Bejelentheti-e egy cég a minimálbér kétszeresének megfelelő összeggel azt a munkavállalóját, akinek tényleges munkabére havi 60 ezer forint? Ellátási alapot képez-e ez a magasabb összeg?
Részlet a válaszából: […] ...2 x 69 000 x 30/40 = 104 250 forintot jelent.Az egyéni járulék alapja – függetlenül attól, hogy ténylegesjövedelem, vagy minimális járulékalapról van szó – természetesen ellátásialapot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
Kapcsolódó címke:

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...és havi 1950forint tételes eho fizetésére kötelezett. Ezen túlmenően a tagnak a személyesközreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után 9,5százalékos nyugdíjjárulékot kellene lerónia. A feltételes mód annak szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett mértéket meghaladó összegetmunkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem többekközött az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
69
70
71
118