Ingatlan-bérbeadásra adószámot kiváltott magánszemély közterhei

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy ingatlan-bérbeadásra adószámot kiváltott magánszemélynek, illetve az ebből származó jövedelem akadálya-e a nyugdíj igénybevételének?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonynak, így folytatása nem akadálya a nyugdíjigénylésének, ahogy a belőle származó jövedelem sem járulékalap, így nem kellfigyelembe venni a nyugdíj melletti munkavégzés esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
Kapcsolódó címke:

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében személyes közreműködésre iskötelezett volt, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kellelbírálni. A járulékalap megállapításakor a hasznosítási szerződés szerintiszemélyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni (Tbj-tv. R. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér kamata

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...kamat személyi jövedelemadó szempontjából valóbanmunkabérnek tekintendő.Viszont a Tbj-tv. 21. § e) pontja szerint nem minősüljárulékalapot képező jövedelemnek a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,amiből adódóan természetesen nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjaselveszíti nyugdíjjogosultságát a Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése értelmében,amennyiben keresőtevékenysége alapján a járulékalapot képező, hat egymástkövető hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Nyugdíjkorhatárt elérő társasági tag járulékai

Kérdés: Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte. Így az említett járulékalap után csak 27+9,5+6százalékos járulék terheli a társaságot, illetve a biztosítottat. Ami a kérdés másik részét illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Tekintve, hogy keresetena járulékalapot képező jövedelmet kell érteni, és a főfoglalkozású társasvállalkozó havi járulékalapja legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] ...el a tevékenységre jellemzőkeresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – azáltalános szabályoknak megfelelően bejelentést tehet arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

NYENYI adatszolgáltatás jutalom esetén

Kérdés: Korrigálni kell-e visszamenőleg a NYENYI adatszolgáltatásokat abban az esetben, ha egy cégnél 2009 októberében 5 éves jutalom került kifizetésre? Hogyan kell eljárni a törzsgárdajutalom esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. R. 4/A. § (2) bekezdése szerint az esedékességetkövető időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradtkötelezettség) a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] ...egészében – a felek között fennálló jogviszonynak megfelelően -adóköteles. Munkaviszony esetén tehát a munkabér része, ami egyben járulékalapis. A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot pedig meg kell fizetni amunkaviszonyból származó járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén

Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
Részlet a válaszából: […] ...4/A. §-a (5) bekezdése értelmében abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felsőhatárig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.
1
60
61
62
118