1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy ingatlan-bérbeadásra adószámot kiváltott magánszemélynek, illetve az ebből származó jövedelem akadálya-e a nyugdíj igénybevételének?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.

Kérdés: Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?

Kérdés: Korrigálni kell-e visszamenőleg a NYENYI adatszolgáltatásokat abban az esetben, ha egy cégnél 2009 októberében 5 éves jutalom került kifizetésre? Hogyan kell eljárni a törzsgárdajutalom esetében?