Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII. tv.29. §-a kiegészítette az Szja-tv.-t a 84/F. §-sal. Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...van szó,mivel kérdezőnk a GYES mellett egyéni vállalkozásában személyesentevékenykedik, ezért nem mentesülhet a járulékfizetés alól. Járulékalapot aleírtak értelmében a vállalkozói kivétként elszámolt összeg, átalányadózásesetén az átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Angliából hazatért kismama ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszából: […] ...(terhességi-gyermekágyi segély, GYED,táppénz) összegének kiszámítása kizárólag a magyarországi pénzbeliegészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem figyelembevételéveltörténhet. Nem lehet figyelembe venni a külföldön megszerzett jövedelmeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
Részlet a válaszából: […] A módosító rendelkezések szerint (2010. évi CXXIII. tv.) atevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok megszűnnek. De a jogalkotóennél is tovább megy, és kimondja az említett törvény 167. §-ában, hogy azadóellenőrzés során a 2010. december 31-én hatályos Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottmértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A Tbj-tv. 25. §-a alapján a saját jogú nyugdíjas ajárulékalapot képező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nemfizet, csak ha szünetel a nyugdíja. A Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló egy heti 36 órát elérőfoglalkoztatással rendelkezik, és ez alapján teljeskörűen biztosított.Az "A" bt.-ben kültagként nem működik közre személyesen,tehát sem társas vállalkozóként, sem pedig egyéb jogviszony alapján itt nembiztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Megbízási díjak összevonása

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyokból származó, ugyanannál a foglalkoztatónál anaptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket valóban össze kellszámítani a biztosítási kötelezettség elbírálása során. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás járulékalapot képező jövedelem, amelyután a társadalombiztosítási járulékon túl a nyugdíjjárulékot is meg kellfizetni, természetesen annak a nyugdíjjárulék-alap felső határra vonatkozószabályainak a szem előtt tartásával. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.
1
59
60
61
120