752 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: Igényelhető-e Start kártya a nyári szünidő alatt történő munkavégzés időtartamára, illetve befolyásolja-e ez az egyetemi hallgató diplomázás utáni Start kártya-jogosultságát?

Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama GYES-t a nagyobbik gyermek után abban az esetben, ha a gyermek süket, és ezért a 8 éves koráig jár utána az ellátás, amelyet jelenleg az édesanya kap, aki várandós a második gyermekével, akinek a születését szeptemberre várja, de előtte visszamegy dolgozni, kiveszi a szabadságát, és utána táppénzt igényel? Milyen ellátásra lesz jogosult az édesanya az újszülött gyermek után?

Kérdés: Meddig jár a családi pótlék a fogyatékos gyermek után?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az állami PhD-ösztöndíjban részesülő magánszemély megbízási díját? Hogyan változik a helyzet, ha időközben az egyetemmel is köt megbízási szerződést?

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a munkavállaló 2011. április 1-jétől vegye igénybe a korengedményes nyugdíjat abban az esetben, ha a megállapodást 2010-ben kötötték meg, és a nyugdíj igénybevételének időpontjául 2011. szeptember 1-jét kötötték ki, de a munkavállaló munkaviszonya 2011. március 31-én megszűnt?

Kérdés: Milyen feltételekkel igényelhető a gázártámogatás?

Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?

Kérdés: Igényelhetik-e az élettársak egymás gyermekei után a családi pótlékot abban az esetben, ha bejelentik kapcsolatukat? Mi ennek a módja?