Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén

Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja határozza meg azokat a helyzeteket, amikor a kisadózó nem minősül főállásúnak. E felsorolásból jelen esetben két pontot kell kiemelni.A jogszabályi hely a) pontja szerint nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 10.

Kisadózó társas vállalkozó munkavállalása EGT-tagállamban

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó betéti társaság egyedüli kisadózóként bejelentett ügyvezetője abban az esetben, ha előreláthatóan 6 hónapig Ausztriában létesít munkaviszonyt? Szüneteltetheti a tevékenységét annak érdekében, hogy mentesüljön a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Magyarországon vállalkozói tevékenységet folytató és ezzel párhuzamosan más EGT-tagállamban munkaviszonyban álló személyre az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) 13. cikkének (3) bekezdése értelmében abban az államban (jelen esetben tehát Ausztriában) terjed...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 27.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdésben taglalt tényeket, az érintett magánszemély július hónaptól Svájcban létesít munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól rá a biztosítás hatálya is ebben az országban terjed ki.A külföldi (EGT-tagállamban történő)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 25.

Munkavállalás Németországban

Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben taglaltak alapján az említett személy csak Németországban folytat keresőtevékenységet, ezért nincs szükség annak vizsgálatára, hogy mely ország (Németország vagy Magyarország) társadalombiztosítási joga hatálya alá tartozik, hiszen – mivel nem kiküldetésről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 9.

Magyar nyugdíjas szlovák jogviszonya

Kérdés: Kell fizetnie Szlovákiában egészségügyi hozzájárulást az ott szerzett jövedelmei után egy öregségi nyugdíjas magyar állampolgárnak, aki rendelkezik szlovák tartózkodási engedéllyel, és Szlovákiában egy vállalkozás ügyvezetője?
Részlet az állásfoglalásából: […] Arra a kérdésre, hogy a szlovák szabályok szerint milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a szlovákiai vállalkozás magyar nyugdíjas ügyvezetőjének Szlovákiában, azaz kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ottani jövedelmei után, a válaszadás nem tartozik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 3.

Svájcban dolgozó személy magyarországi betegbiztosítása

Kérdés: Köteles Magyarországon is betegbiztosítási díjat fizetni egy munkavállalási engedély alapján Svájcban dolgozó személy?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy – egyebek mellett – az a belföldi személy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot (kérdezőnk szóhasználata szerint betegbiztosítási díjat) fizetni, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 26.

Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója

Kérdés: Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A programozó magyar állampolgár, Magyarországon él, de atevékenységet (programozást, szoftverfejlesztést) majd Angliában végezné, egyhelyi cég számára. Felmerül az is, hogy hosszabb távú kinti tartózkodásrarendezkedik be. A jövedelmét ezért – első pillantásra –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 10.

Passzív állományban lévő egyetemista külföldi munkavállalása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Sajnos olvasónk túl szűkszavú volt az eset leírásánál.Ugyanis semmit nem árult el arról, hogy a kérdésbeli diák Mallorcán (atovábbiakban: Spanyolország) milyen jellegű munkára, milyen jogviszonykeretében, és egészen pontosan hány napot volt az angol cégnél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 20.

Munkavállalás külföldön

Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót annak a magyar állampolgárnak, aki az Egyesült Arab Emirátus illetősége alá tartozó céghez megy dolgozni egy teljes évre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 2. §(4) bekezdése értelmében a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettségeaz összes bevételére kiterjed, ezt teljes körű adókötelezettségnek nevezzük.Mivel a magyar állampolgár (kivéve ha egyidejűleg más államnak is állampolgára,és belföldön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 1.