tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott családi pótlék felfüggesztése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Családi pótlék folyósításának felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a szülő abban az esetben, ha a gimnazista lányára tekintettel kapott családi pótlék folyósítása felfüggesztésre került, mert a gyermek nem járt iskolába?
Részlet a válaszból: […]intézmény igazgatója az 50 tan-óra igazolatlan mulasztásának tényét jelzi a gyám-hatóságnak. A gyámhatóság ezt követően hivatalból megindítja az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetésére és a gyermek védelembe vételére irányuló eljárást. Az eljárást attól függetlenül le kell folytatnia, hogy a 10 órás mulasztásról korábban értesítette-e az igazgató a jegyzőt, és végzésben figyelmeztetve lett-e a szülő a következményekre. Előfordulnak olyan esetek is, amikor az ellátás folyósítása nem szüneteltethető, ilyenek lehetnek, ha nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történt a gyermek elhelyezése, javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatal ügyében, illetőleg amennyiben a tanuló szociális intézményben van elhelyezve. A felsorolt esetek kivételével a szüneteltetésnek akadálya nincs. A lakcím szerint illetékes kormányhivatal családtámogatással foglalkozó szerve az említett oknál fogva az iskoláztatási támogatás folyósítását szünetelteti. Döntéséről határozatot hoz. A folyósító szerv a szüneteltetést elrendelő döntés véglegessé válásának hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal, azaz a szüneteltetés kezdő időpontja a döntés véglegessé válásának hónapja. Ez azt jelenti, hogy ha a szülő februárban vette át a határozatot, és nem érkezik fellebbezés az ügyben, akkor a folyósítást már februártól szüneteltetni kell. Ha viszont a jogerőre emelkedés hónapja május, június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul a Cst. R. 10. §-ának (4) bekezdése értelmében. A határozatban az ügyfél részére tájékoztatást kell adni arról, hogy a szüneteltetés megszüntetésére a jegyző kezdeményezése alapján kerülhet sor, valamint fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szüneteltetés ideje alatt továbbra is fennáll a bejelentési kötelezettsége. A jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja, vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6518
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Családi pótlék folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a szülőnek abban az esetben, ha a gyermeke állítólag sokat hiányzott a középiskolában, ezért leállították az utána járó családi pótlék folyósítását?
Részlet a válaszból: […]az igazgató a jegyzőt, és végzésben figyelmeztették-e a szülőt a következményekre. Előfordulnak olyan esetek is, amikor az ellátás folyósítása nem szüneteltethető, ezek a következők:- nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,- gyermekotthonban elhelyezett,- javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,- szociális intézményben elhelyezettgyermek.Amennyiben a fenti esetek nem állnak fenn, vagyis a szüneteltetésnek akadálya nincs, a járási hivatal az említett oknál fogva az iskoláztatási támogatás folyósítását szünetelteti. Döntéséről 3 példányban határozatot hoz. A folyósító szerv a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal, azaz a szüneteltetés kezdő időpontja a döntés jogerőre emelkedésének hónapja. Ez azt jelenti, hogy ha a szülő márciusban vette át a határozatot, és nem érkezik fellebbezés az ügyben, akkor a folyósítást már márciustól szüneteltetni kell. Ha a jogerőre emelkedés hónapja május, június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul. A határozatban az ügyfél részére tájékoztatást kell adni arról, hogy a szüneteltetés megszüntetésére a jegyző kezdeményezése alapján kerülhet sor, valamint fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szüneteltetés ideje alatt is fennáll a bejelentési kötelezettsége. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés az általános határidőn belül az átvételtől számított 15 napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tan-órai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, meg kell keresni a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy nyilatkozzon a kérdésben. Amennyiben az iskola közlése megegyezik a korábban adottal, akkor a fellebbezést el kell utasítani, a döntés hatályban marad. A jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma az érintett időszakban nem haladta meg az ötöt, kezdeményezi az iskoláztatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5779

3. találat: Nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Jár a családi pótlék az után a nevelésbe vett gyermek után, aki megszökött, illetve be kell-e jelenteni a szökés tényét a folyósító szervhez?
Részlet a válaszból: […]legkorábban 2016. április hónaptól kell intézkedni a folyósítás felfüggesztéséről. Ha a bejelentésre kötelezett által tett írásbeli bejelentésből nem derül ki, hogy a gyermek mikortól nincs a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthonban, akkor a folyósítás felfüggesztésének elrendelését megelőzően ezt mindenképpen tisztázni szükséges a nevelőszülővel. Amennyiben megállapítható, hogy a három hónapos egybefüggő időtartam még nem valósult meg, akkor a felfüggesztés feltételeinek fennállása nem állapítható meg, tehát a családi pótlék folyósítása továbbra is megtörténik. A bejelentést akkor kell megejteni, ha az engedély nélküli távollét három egybefüggő hónapig fennáll. Amennyiben a távollét kezdetének pontos időpontját, és ebből kifolyólag tartamát sem lehet meghatározni, akkor a következő havi ellátás folyósítását fel kell függeszteni, erről a folyósító szerv végzéssel intézkedik. Természetesen ha a bejelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a felfüggesztés jogszabályi feltételei fennállnak, akkor további tényállás tisztázására nincs szükség. A végzés tartalmazza, hogy a felfüggesztés megszüntetésére és a családi pótlék ismételten történő folyósítására - ideértve a felfüggesztés idejére járó ellátás kifizetését is - az ellátásra jogosult bejelentése alapján kerülhet sor. A felfüggesztés - értelemszerűen - már kifizetett ellátást nem érinthet, és a felfüggesztés időtartama határidő nélküli. A folyósítás felfüggesztése nem azonos az ellátás szüneteltetésével, és nem szünteti meg a jogosultságot sem, feltéve hogy egyéb jogosultságot kizáró körülmény nem következik be. Mivel a jogosultság nem szűnik meg, ezért ha a nevelt gyermek a nevelőszülő saját gyermeke után megállapított családi pótlék összegénél figyelembe van véve, akkor a szökés ezt a figyelembevételt nem érinti. Amennyiben a bejelentésre több mint háromhavi egybefüggő távollétet követően kerül sor, és a gyermek legkésőbb a tizennyolcadik életévének betöltéséig nem kerül vissza a gondozási helyére, azaz a felfüggesztés megszüntetésére már nem kerül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5027

4. találat: Családi pótlék folyósításának felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e a jegyző a családi pótlék folyósítását abban az esetben, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába?
Részlet a válaszból: […]szüneteltetése iránt is történhet intézkedés. A jegyző az iskoláztatási támogatás folyósítását felfüggeszti, ha a gyermek az iskola igazgatójának értesítése alapján 50 óra igazolatlan mulasztást ért el, feltéve hogy a gyermek a 16. életévét a felfüggesztés tárgyában hozott végzés meghozataláig nem töltötte be. Ez esetben egyúttal a 16. életév alatti gyermekek védelembe vételéről is intézkednie kell a jegyzőnek. Ezzel egyidejűleg intézkedni kell, hogy a Magyar Államkincstár az iskoláztatási támogatást - a jegyzői döntésnek megfelelően - az önkormányzati folyószámlára utalja a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Ezen módosított intézkedésre azonban csak a jegyzőhöz 2012. január 31-e után érkezett jelzések esetén kerülhet sor. Nagyon fontos ez a dátum, tehát nem 2011. december 31-e után, hanem egy hónappal később. Erre a jogszabályban elbújtatott átmeneti rendelkezések miatt van lehetőség. Amennyiben a 16. életév alatti gyermek után nem részesülnek szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, az önkormányzat családtámogatási folyószámlájára átutalt iskoláztatási támogatás mindaddig halmozódik, míg a jegyző a felfüggesztést fenntartja. A másik lehetőség, hogy a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek a szülők. Ebben az esetben az iskoláztatási támogatást természetben kell nyújtani a kirendelt gyám közbenjárásával a szülők, gondviselők részére. A jegyzőnek ugyanis hivatalból felülvizsgálati kötelezettsége van három hónapos időközönként, abból a szempontból, hogy a gyermek iskolába járási szokásai változáson mentek-e keresztül, avagy sem. A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, továbbá akkor, ha tankötelezettsége időközben megszűnt. A felfüggesztés megszüntetésére további két esetben van lehetősége. Egyrészt ha a gyermek védelembe vételét ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt meg kell szüntetni, másrészt ha a gyermek magántanulóvá válik. Az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését rendeli el a jegyző, ha a 16. életévnél idősebb kiskorú iskolai mulasztása az 50 órát elérte. Az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése azt jelenti, hogy a folyósító szerv a jegyző által hozott szüneteltetést elrendelő végzés alapján a folyósítást megszünteti. A jegyző ezzel a végzéssel egyszersmind értesíti a szülőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3662