2279 talált cikk a foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.

Kérdés: Kell-e műszakpótlékot fizetni a munkavállalók részére annál a benzinkutat üzemelő kft.-nél, ahol a dolgozók 2 havi munkaidőkeretben, de fix havi alapbérrel vannak foglalkoztatva úgy, hogy a munkaidejük 19.00-07.00 óráig, illetve 07.00-19.00 óráig tart, és ezen belül folyamatosan váltják egymást? A benzinkút a hét minden napján 00.00-24.00 óráig, tehát folyamatosan nyitva tart.

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat egy vállalkozás heti negyvenórás munkaviszonyban egy olyan magánszemélyt, aki úgy van GYES-en, hogy egy másik foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon van?

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?