392 cikk rendezése:
321. cikk / 392 GYES-jogosultság napi nyolcórás munkavégzés mellett
Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?
322. cikk / 392 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
323. cikk / 392 Evás osztalék utáni 4 százalékos eho
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
324. cikk / 392 Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése
Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
325. cikk / 392 Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
326. cikk / 392 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
327. cikk / 392 Felmondás táppénzről visszatérő dolgozónak
Kérdés: Megszüntethető-e munkáltatói rendes felmondással egy munkavállaló munkaviszonya, ha táppénzről visszatér, és másnaptól a munkáltató nem kíván tovább vele dolgozni?
328. cikk / 392 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
329. cikk / 392 Végkielégítés jogutód munkáltató esetén
Kérdés: Felmondás esetén hány hónap végkielégítésre számíthat az a dolgozó, aki 1975. április 15-én lépett be egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, amely 1992-ben jogutódlással mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, és azóta is folyamatosan működik? 1975-től, vagy 1992-től számít a munkaviszonya?
330. cikk / 392 Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében
Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
