403 talált cikk a felmondás kifejezésre

Kérdés: A munkáltató egy munkavállaló részére szakmai tanfolyam költségét vállalta át annak érdekében, hogy a munkaköréhez szükséges ismereteket megszerezze. A képzés befejezését követően azonban a munkavállaló felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Milyen feltételekkel követelheti vissza a munkáltató a képzésre fordított költséget? Van jelentősége annak, hogy a felek kötöttek-e tanulmányi szerződést vagy más, a képzés finanszírozására vonatkozó megállapodást?

Kérdés: Egy munkavállaló beadta a céghez a felmondását. A munkavállalói rendes felmondás esetén a felmondási idő 30 nap. A munkaadó felmenti a munkavállalót a felmondási idő letöltése alól. 2025. július 31-én beiratkozott a munkavállaló egy hegesztői képzésre, aminek a költségét a munkaadó fizette ki. A felmondásában a munkavállaló vállalta, hogy visszafizeti a hegesztői képzés első részletét, a hegesztői tanfolyami díj fennmaradó részét a munkaviszonya megszűnésétől (munkaviszony vége 2026. július 5.) számított 30 napon belül rendezi. Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó munkabéréből a hegesztői képzés költségének megtérítéseként?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak fel lehet mondani táppénz alatt? A dolgozó a betegszabadságát már kimerítette, táppénz neki nem jár, mert nyugdíjas, csak hozza az orvosi igazolását a keresőképtelenségről.

Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?

Kérdés: A felmondási időt milyen feltételekkel lehet csökkenteni az általánoshoz képest? Az Mt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a munkavállalót az azonnali hatályú felmondás esetén – a munkáltató súlyos szerződésszegésére (munkabér meg nem fizetése) tekintettel – a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, amelyet a 69. § szerinti teljes felmondási idő figyelembevételével szükséges meghatározni. Milyen jogszabályi vagy szakmai indok alapján alkalmazható ettől eltérő, illetve arányosított mérték? Konkrét esetben egy 7 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóról van szó, amely alapján a felmondási idő 45 nap. A számítás során azonban 23 nap került figyelembevételre.

Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?

Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés:

Jogutódlásnak tekinthető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság szempontjából egy háromoldalú megállapodás keretében munkáltatók között átadott munkavállaló jogviszonya? A munkavállaló nem áthelyezéssel vált munkahelyet, hanem a megállapodás alapján a meglévő munkáját folytatja a cégek közötti feladatátadás miatt. Az átvevő vállalta a ki nem adott szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából is figyelembe veszi a jogelődnél töltött időt.

Kérdés:

Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?

Kérdés:

Hogyan bizonyítható az, hogy egy e-mailben elküldött felmondás célba ért, és az a címzett számára elérhetővé vált? Elindul ilyenkor a felmondási idő, ha a címzett tagadja, hogy megkapta a felmondást?