Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytatóintézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködésimegállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha– a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,– a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett holland egyetemi hallgató biztosításikötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez a megbízási jogviszony esetében – a Tbj-tv. 5. § (1)bekezdés g) pontja alapján azt jelenti, hogy akkor áll fenn a biztosítás, ha aze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: Módosíthatja-e méltányosságból a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot a MEP vagy arra jogosult egyéb szerv?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások fedezetére abiztosított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésérekötelezett. Ennek alapján válik jogosulttá nemcsak az egészségbiztosításkeretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállalószemély a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján mint munkaviszonyban álló személybiztosítottnak minősül, így utána az általános szabályoknak megfelelően kell ajárulékfizetést teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Veszélyeztetett terhes ellátásai

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén akeresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, azellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kellmegállapítani.Tekintettel arra, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Egyéni vállalkozó járulékainak elszámolása

Kérdés: Elszámolható-e költségként az egyéni vállalkozó által befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint egészségügyi hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó költségelszámolására vonatkozó lehetőségeketaz Szja-tv. 11. számú melléklete taglalja. E szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást vállalóegyéni vállalkozó – többek között – költségként számolhatja el:– a vállalkozói kivétet; – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjjárulék visszaigénylése nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén

Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a levont nyugdíjjárulékokat a visszamenőleg igényelt öregségi nyugdíj esetén akkor is, hogyha nem 6 hónapra, hanem csak 2 vagy 3 hónapra visszamenőlegesen kérték az ellátás megállapítását? Az eddig kapott információk alapján ez csak 6 hónapra visszamenőlegesen igényelt nyugdíj esetén lehetséges, de a törvényben nem található erről külön rendelkezés. Melyik nyomtatványon kell igényelni a visszajáró járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 25. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy asaját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot ésegészségbiztosítási járulékot nem fizet. Mindehhez a Tbj-tv. R. 5/C §-a annyit fűz hozzá, hogy azemlített saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs róla szó, de az érintett – napi 8 órábantörténő – foglalkoztatására nyilván munkaviszony keretében kerül sor. Amunkaviszonyban álló dolgozóra pedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
1
63
64
65
90