Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásának pótlása

Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?
Részlet a válaszából: […] A bármilyen okból be nem vallott tagdíj pótlására nincs máslehetőség, mint hogy akár több évre visszamenőleg is a cég minden egyes hónapravonatkozóan pótbevallást készítsen az elmaradt tagdíjakról. Ez pontosabbanfogalmazva nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Táppénz alapja és mértéke

Kérdés: Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultságot, illetve annak összegét azEb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani. Az egészségbiztosítás betegségesetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre való jogosultsághozalapvető feltétel a beteg fennálló vagy a megbetegedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása

Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. § (1) b) pontja értelmében egészségügyiszolgáltatásra jogosult az a személy (is), aki saját jogán nyugdíjban részesül.A saját jogú nyugdíjasnak minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjaszerint:– aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Beltag gyermekének jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
Részlet a válaszából: […] A gyermek segítő családtagként, illetve megbízásosjogviszony keretében egyaránt foglalkoztatható a betéti társaságban. Mindkétjogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik, azazcsak akkor áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tesz említést arról, hogy a franciaállampolgárságú ügyvezető más tagállamban rendelkezik-e – E 101-esformanyomtatványon igazolt – munkaviszonnyal. Amennyiben nem rendelkezik, azügyvezetésre vonatkozóan létesített megbízási jogviszonya alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Baleseti táppénz több munkáltató esetén

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt kellene tudni, hogy melyikmunkáltatóhoz ment a biztosított, ahol munkába menet közben balesetetszenvedett. Ugyanis a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyábanjogosult, amelyben az üzemi baleset érte.Ha a dolgozót ahhoz a munkáltatóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Jövedelemmel nem rendelkező biztosított részére adott természetbeni juttatás

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak abban az esetben, ha a táppénzfolyósítás miatt hosszú idő óta jövedelemmel nem rendelkező biztosított számára adóköteles természetbeni juttatást ad?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatás esetében nincs jelentősége abiztosított jövedelemszerzésének. A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdésében foglaltszabály szerint ugyanis a biztosítottnak az adóköteles természetbeni juttatásután nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Járulékok visszautalása nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén

Kérdés: Jogosult-e a levont egészségügyi járulékra is, vagy csak a nyugdíjjárulék összegét utalják vissza annak a magánszemélynek, akinek visszamenőleg 6 hónapra állapítják meg a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyneknyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie. Ígyrendelkezik a Tbj-tv. 25. §-a, melynek alkalmazásával kapcsolatosan a Tbj-tv.R. 5/c §-a további előírásokat tartalmaz. Ezek az előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
64
65
66
90