EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az EU társadalombiztosítási joga a harmonizáció helyett akoordinációra épül.Az Unió arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásánakjogával élő, EU-tagállamokban utazó állampolgárok és családtagjaik részérebiztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 30.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 16.

Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosított táppénzre korábbi munkaviszonya alapjánjogosult, amennyiben működik társadalombiztosítási kifizetőhely amunkáltatónál, a táppénzfolyósítás a kifizetőhely feladata. Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. alkalmazásának egyik alapelve, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ezt alkalmazvaa kérdésben említett személy esetében, a következő megállapításokat tehetjük.Egyrészt választott tisztségviselőként ellátja az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 16.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az APEH által 2006. október 31-én kiadott tájékoztatáspontos és mindenre kiterjedő választ ad erre a kérdésre:"Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. § (3) bekezdésének 2006. január 1-jétől hatályosrendelkezése alapján az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nem magyar állampolgárságú tanulóval kötötttanulószerződés vonatkozásában a foglalkoztatónak a következőket kell szemelőtt tartania. Harmadik állam állampolgárának (nem közösségi tagállam)állampolgára biztosítását, ha szociális biztonsági vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 19.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. jelenleg hatályos szabályai szerint amezőgazdasági őstermelőre a biztosítás nem terjed ki, tehát járulékot nem kellfizetnie. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy annak abelföldi személynek, aki biztosítottnak vagy biztosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

GYES melletti munkavállalás

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben GYES mellett munkát végző dolgozófoglalkoztatásáról van szó, aki után az általános szabályok szerint meg kellfizetni a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot és a 6 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 19.
1
…
55
56
57
…
90