Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] Semmi akadálya annak, hogy a 20 százalékos tag heti 20 órásmunkaidő mellett munkaviszony keretében lássa el a fodrászi teendőit atársaságnál. Reá nézve – amennyiben keresete nem éri el a mindenkori minimálbérösszegét – a szolgálati idő arányos csökkenésén túl ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági tagok társadalombiztosításijogviszonyát választott tisztségviselőként a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapjánkell elbírálni. Biztosítottnak e szerint akkor minősülnek, ha etevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Járulékfizetési kötelezettség kezdete

Kérdés: Mikortól áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy 2007. december 28-án alakult kft. esetében, amely az adószámát csak 2008. január 14-én kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abiztosítási kötelezettség tartama alatt, tehát korlátolt felelősségű társaságesetén a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától -ideértve az előtársaságként történő működés idejét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli ellátásra való jogosultsághoz először nézzük abiztosítási kötelezettséget. Munkavállalójuknak 2008. február 13-ig egyidejűlegfennálló két biztosítási jogviszonya volt. Az egyik a jelenleg is fennállójogviszonya – mely alapján TGYÁS-ban, GYED-ben, majd GYES-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Külföldi munkáltató magyarországi munkavállalójának bejelentése

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a jogszabály a külföldi munkáltató Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójáról, és hogyan kell teljesíteni az előírt adatszolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője,vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott anyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgelköteles közölni a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Munkaidő változásának bejelentése

Kérdés: Mennyi idő áll rendelkezésre a munkaidő tekintetében történt változás bejelentésére?
Részlet a válaszából: […] 2007. január 1-jétől a biztosítási jogviszony bejelentésévelkapcsolatos kötelezettséget az Art.-ben foglalt szabályok szerint az illetékeselsőfokú állami adóhatóság felé kell teljesíteni. A biztosítás kezdetérevonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az utóbbi kérdéssel. A megbízottra [a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés g) pontja alapján] akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk nem egyezik a kérdésben körülírt revíziósállásponttal a következők miatt. A Ctv. 98. § (2) bekezdése értelmében avégelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatásamegszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Megnyugtathatjuk Olvasónkat, hogy személyes munkavégzés ésdíjazás hiányában sem a kisebbségi, sem a többségi tulajdonos tag után nemkeletkezik a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanis mindkét tagravonatkozóan elmondható, hogy nem felelnek meg a Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
78
79
80
116