Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen "szűkszavú" a tekintetben, hogy a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni szándékozó svájci állampolgár milyen céllal érkezett Magyarországra, milyen tevékenységet fog itt folytatni.Az bizonyosan elmondható róla, hogy svájci állampolgárként azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 131. § speciális érvényességi kellékeket a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] Az első biztosítási jogviszony létesítése időpontjának pontos ismerete hiányában nem állapítható meg, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült-e.A probléma megoldásához ugyanis először azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni abban az esetben, ha egy cég egy táncegyüttes tagjaival megbízási szerződést kötött, és részükre negyedévenként fejenként 45 000 forint megbízási díjat fizet?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a megbízási szerződések alapján a táncegyüttes tagjainak jogviszonya folyamatosan fennáll, díjazásuk egy hónapra számítva 15 000 forintnak felel meg. Ez az összeg semmiképpen nem éri el a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti, a megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: Mi az irányadó a táppénz összegének megállapításához, és a számítási időszak annál a munkavállalónál, aki 2004. április 20-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló 1998. március 24-től 2003. január 26-ig munkaviszonyban állt, 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig munkanélküli volt, majd 2003. március 4-től 2004. február 9-ig ismét munkaviszonyban állt, 2004. február 11-től 2004. április 4-ig ismét munkanélküli, és 2004. április 5-től jelenleg is munkaviszonyban áll.
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdésből nem derül ki – pedig két szempontból sem mindegy -, hogy a jelzett időtartamok alatt a biztosított munkanélküliként részesült-e munkanélküli-járadékban.Az egyik szempont a folyamatos biztosításban töltött idő számítása, mely befolyásolja a táppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Nevelési ellátások

Kérdés: Milyen változások léptek életbe a nevelési ellátások területén hazánk EU-s csatlakozásával egy időben?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől valóban módosult a Cst. A törvénymódosítással összhangban a Cst. R. a következő módosításokat tartalmazza:Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt, majd azt követően GYED-et az a kismama, aki 2003. szeptember 3-tól munkaviszonyban áll, terhessége ideje alatt végig keresőképtelen volt, táppénzjogosultsága 2003. december 23-án lejárt, de a kezelőorvos továbbra is keresőképtelen állományban tartotta a szülés napjáig 2004. május 25-ig?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Erre az időtartamra jár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

TGYÁS és GYED irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz a TGYÁS és a GYED irányadó időszaka annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, akinek a bejelentett havibére 100 000 forint, és 2004. november hóban fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételére való jogosultságot az Eb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
1
112
113
114
125