Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A gyermek hány éves koráig jár a családi pótlék abban az esetben, ha nappali tagozatos iskolába jár? Mit jelent a tanév fogalma és időbeli terjedelme? Egy korábbi tájékoztatás szerint: "Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatósága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatóság a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszólítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni."
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel annak a tanévnek azutolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairólés esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékosságitámogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Vállalkozók részmunkaidős munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti-e a járulékfizetési kötelezettség alól az egyéni, illetve a társas vállalkozót, ha egy napi 6 és egy napi 2 órás részmunkaidős munkaviszonya van?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozásból származó ténylegesen elért, járulékalapot képezőjövedelem után ebben az esetben is meg kell fizetni a társadalombiztosításijárulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a természetbeniegészségbiztosítási, valamint a munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. § (1)bekezdésének b) pontja alapján a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíjas vállalkozó

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között a 40 év jogosultsági idővelrendelkező nők – öregségi teljes nyugdíjában részesülő személy a tárgyévbenbiztosítási jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozókéntkiegészítő tevékenységet folytat, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...említett személy biztosítási kötelezettségét az általános– tehát jelen esetben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kellelbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítés járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a végkielégítés után?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, ennekmegfelelően 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utánamegfizetnie a munkáltatónak.A biztosítottat pedig egyéni járulékként 10 százalékosnyugdíjjárulék terheli. Nem alapja viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás egyéni járuléka

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot fizetni a GYES után ismét munkába álló dolgozó szabadságmegváltása után? Az eddigi gyakorlat szerint nem vontunk belőle sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...viszont a juttatásból az általánosszabályok szerint le kell vonni a nyugdíjjárulékot. A 7,5 százalékosmunkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulék viszont ebben az esetben semterheli a szabadságmegváltást a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban állódolgozóra – függetlenül attól, hogy a munkáltatója külföldi vagy belföldi -főszabály szerint kiterjed a biztosítás. Ezt a főszabályt azonban felülírhatjákaz EGT-szabályok, illetve a hatályos szociálpolitikai megállapodások.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

GYED alapja

Kérdés: Helyes-e ha a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. évi jövedelem alapján számították annak a munkavállalónak az esetében, akinek a folyamatos biztosítási ideje 2006. október 3-án kezdődött, táppénzben részesült 2010. június 22-től 2011. január 9-ig, 2011. január 10-én szült, és ezen időponttól 2011. június 26-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, tehát 172 napi jövedelme volt? Mi lesz a GYED alapja, ha az anya 2011. június 27-től igényli az ellátást?
Részlet a válaszából: […]  A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptárinapi átlagjövedelem megállapítása akkor lehetséges a táppénzre vonatkozórendelkezések szerint, ha van az igénylőnek az irányadó időszakban 180 naptárinapi jövedelme. Irányadó időszak: 2010. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
1
306
307
308
517